A sorozat a hajdani pop- és rockzenekarok karriertörténetén keresztül mutatja be a magyar könnyűzenei élet kialakulását, helykeresését, sikereit és kudarcait.
A Privát rocktörténet egészen a magyar rockzene születéséig megy vissza az időben, amikor a fiatalok gitárt ragadtak – az Omega… [tovább]
| Veress Dóra | műsorvezető |
|---|
A sorozatnak – mint azt előttem már mások is leírták – vannak nagy hibái. Egyik-másik zenekar történetét (pl. Edda művek) marha nehézkes 50 percben bemutatni. Érezhették ezt a készítők is, ugyanis vannak olyan zenekarok is, akiknek kijárt a két rész. Másik nagy hiba, hogy elsősorban a mai (vagy az utolsó) formációt szólaltatják meg, és így alapító tagok maradnak ki a történetből, amiért olykor nagyon nagy kár. (pl. a Beatrice esetében százszor kíváncsibb lettem volna Csuka Mónikára, mint a 6 éve bevett dobosra, aki nem is nagyon tudott sztorizni)
Minden hibája ellenére azonban óriási ötlet ez a sorozat, és a silány minőséget* (nem az archív felvételekre gondolok természetesen), a szemlátomást alacsony költségvetést is feledtetik a történetek, amelyeket most azok átélői mesélnek el nekünk. Különösen jó fogás a szerkesztőtől, hogy a zenészekkel egyenként beszélnek, és egymás után vannak bevágva, ahogyan épp ugyanarra a történetre merőben másképp emlékeznek.
*A silány minőséget elsősorban arra értem, hogy nem a megfelelő számokat vágják be, össze-vissza sufnituningolt felvételekkel, néha rossz címeket írnak ki, minden vágás egy hányás, stb. Pl. a KFT-s epizódban nagyon sokat beszélnek a Bábu vagy c. performanszról, amiről még véletlenül sem mutatnak egy képkockát sem, így aki azt nem ismeri, nem járt jól. Erre értem.
Tényleg csempészett aranyat a Piramis? Miért voltak rendőrök minden Beatrice koncerten és mi az, ami még Nagy Ferónak is szent? Miről szól valójában a Karthago Requiem című dala? A rockzenéhez hozzátartozik az alkohol a zenészek szerint?
Ha érdekelnek az efféle legendák és természetesen a zenekarok történetei, ne hagyd ki ezt a sorozatot.
