Naui Byeolege (To My Star 1.) (2021–2021) 90% 40★

Ahh my babies :) imádtam őket:) bár nekem hiányérzetem maradt mindkét fiú múltját illetően, de úgy veszem kettejük kapcsolata volt a lényeg, az pedig ♥♥♥ a két srác között nagyon jó volt a kémia és búcsút intettünk a spoiler világának is ♥ és az, ahogy Seo Joon Ji Woo-ra nézett, az a csillogó szempár…:)) ahh remélem egyszer tényleg jönnek a legalább fél órás részek , majd a rendes sorozatok is…
ahh és holnap még jön egy special rész!

Szerintem ez repül is a kedvencek közé.
Teljesen beleszerettem a két főszereplőbe: Seo Joonon nekem végig az látszott, hogy egy életteli, szókimondó, édes figura, aki emellett hűséges is, de közben azoknál a részeknél, ahol meg nem akarták elhinni, konkrétan leszidták, amiért megcsókolt egy másik srácot, mert meleg, megszakadt a szívem, mert annyira látszott rajta, hogy az egész lényét sértették meg vele. Ji Woo meg a kis morcinak tűnő, ultra komoly fazon, aki végül csak meglágyul az állandóan mosolygó, spontán Seo Joon mellett. <33
(Legutolsó jelenet ici-pici spoiler) spoiler

Igazából 9 és fél, mert a WYEL után ez tetszett eddig a legjobban, de az még mindig lekörözhetetlen, legalábbis nálam. :)
Egyébként éreztem is a hasonlóságot a két sorozat között. Hangulatra és karakterekre is emlékeztettek egymásra. Jó volt a sztori, de a színészek közti kémia még jobban tetszett! :)
Igen, voltak benne hiányos részek, de a 10 percekbe ennyi fért bele. Így is nagyon élvezhető kis sori volt.

Bennem maradtak kérdések és nem csak a két főszereplőnk múltjával kapcsolatban. spoiler Seo Joon nem lett a kedvencem, nem figyelt oda Ji Woo-ra. Tipikusan a „jöttem, láttam, győztem”-típus, aki leginkább csak magára figyel. Nem értem, mit szeretett meg benne JW, hacsak azt nem, hogy az ellentéte. Egyébként aranyosak voltak.

Ez über cuki volt!! És szerencsére jön is a folytatása! Egyetlen egy aprócska gondom volt vele: Miért ilyen rövidek a részek? A koreaiak tudnak másfél órás részeket is csinálni! Az ilyen cukorfalatkákból is kérünk annyit!

A 8 és 9 csillag között vaciláltam, mert bár hiába tudnék sok jót mondani, nekem valami nagyon hiányzott ebből a sorozatból. Valamiért nálam nem működött úgy, nem váltotta ki azt a hatást, amit vártam, amit szerettem volna. Ugyanakkor azt is érzem, ha megnézem majd később még egyszer-kétszer, akkor nagyon tudnám szeretni.

Valószínűleg ha még 5-6 alkalommal újranézem (annyi biztos lesz), akkor sikerül megfejtenem, miért épp ez a BL működik nekem a legjobban.
Szépen van fényképezve, nyilván. A forgatókönyv jól sikerült, még ha olykor kicsit hiányos is volt a sztori, mert 15 perces részekben nem fejthetünk ki minden háttér történetet. (lássuk be, nem fogjuk megtudni, miért van Ji-woo egyedül, mint az ujjam, vagy hogy Seo-joon miért kezdett el rettegni a hangos zajoktól, hogy a szüleiről ne is beszéljünk) A színészi játék is remek volt, mondjuk nem ez az első szerepük ever, szóval ez annyira nem meglepő. Az egyik legfontosabb szempont nekem mindig a soundtrack és az nagyon rendben volt, minden alkalommal végignéztem az intrót miatta. Hwang Da-seul remekül kikacsintott a Where Your Eyes Linger felé több alkalommal is spoiler
Úgy gondolom, Korea fanfiction trópusokkal dolgozik. spoiler Szerintem mindet olvastam SKAM fanfictionként…
És lássuk be nagyon nem mindegy, hogy spoiler I was like a proud mama hen (túl sok B99-t nézek)

Aranyos kis szösszenet volt. :)

Tetszett, de azért nem értem ezt a nagyon magas százalékot, amin áll. spoiler Igazából kb a feléig csak barátkozás, az egymás melletti lét megszokása történik, és úgy három részben meg egy egész dráma lezajlik, amiben vannak olyan jelenetek, amik randomnak hatnak. Az utolsó rész eleje és vége viszont tetszett.