Life After Pi (2014) 100% 1★

Az egyik legjobb dokumentumfilm a filmiparról, amit valaha láttam. Azt hittem a Pi életének utóhatásairól fog szólni, de ez sokkal inkább szólt minden (!) olyan filmről, amin valaha digitális utómunkát végeztek. Megdöbbentő, hogy az ember azt hinné, hogy a rengeteg vizuális effekttel teletömött hollywoodi film miatt pont az ezt készítő studiókat övezi nagy mértékű megbecsülés és tisztelet, pedig épp az ellentéte. Valami hihetetlen mértékű kihasználás inkább az, ahogy ezekfelé a stúdiók felé állnak a megrendelők és a későbbiekben sem kapnak semmiféle köszönetet: Ang Lee és Nicole Kidman reakciója az Oscaron bicskanyitogató volt. És mindezek ellenére ezek a művészek tényleg mindent beleadva és szeretettel végzik a munkájukat, hisz ahogy John Hughes is mondta: „nem az a kérdés, hogy mit csináltunk rosszul a 26. évben, hanem hogy mit csináltunk jól 25 éven át”.
Tényleg senkit ne tántorítson el a film megnézéstől a cím, a Pi életéről szó sincs benne, csak az effektek készítéről, ellenben a filmipar olyan nélkülözhetetlen szereplőiről, akiknek a cégek nem elégszer mondanak köszönetet, bőven van szó.