2093-ban járunk, amikor már a technika olyan magasan szárnyal, hogy megjelennek a piacon az ember formájú robotok, ismertebb nevükön Parents-ek. Ezeknek a Parents-eknek a különös ismertetőjegyük, hogy mindegyik úgy néz ki, mint egy körülbelül 10-12 éves gyermek.
Keiichirou-san az eső… [tovább]
2093-ban járunk, amikor már a technika olyan magasan szárnyal, hogy megjelennek a piacon az ember formájú robotok, ismertebb nevükön Parents-ek. Ezeknek a Parents-eknek a különös ismertetőjegyük, hogy mindegyik úgy néz ki, mint egy körülbelül 10-12 éves gyermek.
Keiichirou-san az eső elől menedéket keresve egy elhagyatott szentély hátsó udvarára téved, ahol egy szemétlerakó is található. A sok lim-lom és kacat kellős közepén egy hosszú, kék hajú robotot pillant meg, aki egy napraforgó virágot tart a kezében. A fiú – nem tudni miért – felkapja a kisrobotot a hátára és elindul vele hazafelé, ám amikor elhalad egy elektronikai szerviz előtt, úgy dönt, hogy megpróbálja megjavítatni azt. Viszont az ott dolgozó nem tud segíteni, mert ez a széria már nagyon régi, és alkatrészeket sem gyártanak már hozzá.
Keiichirou mégis hazaviszi és másnap reggel döbbenten veszi észre, hogy a „kékség” életre kelt, sőt, reggelit is készített neki. A fiú egyből megkedveli és nevet is ad neki, méghozzá a kezében tartott virág után elnevezi Flower-nek. Ám a nap végére kiderül, hogy a kis robotlánynak megsérült a memóriája. Hogy többet ne kerüljön kellemetlen helyzetbe, a fiú vesz neki egy füzetet, amibe leírhatja a mindennapi eseményeket, így nem fog elfelejteni semmit.
Flower ezt a naplót nagyon lelkiismeretesen vezeti, és a későbbiekben ez alapján követhetjük nyomon kettejük közös életét. [bezár]
