Kedvencelte 2

Várólistára tette 5


Kiemelt értékelések

Janus

Mielőtt még belevágnék a Kanon értékelésembe, hadd szögezzem le: amikor azt mondom, hogy Clannad, akkor csak a Clannadra célzok. A Clannad: After Story egészen más tészta.

Mikor leültem megnézni a Kanont, kb semmit nem tudtam róla. Tudtam, hogy Key-anime (ha nem lenne az, valószínüleg soha nem nézem meg, ami óriási hiba lett volna), tudtam, hogy a főhősnőnek kék haja van (egy rakat női karakternek van kék haja az animében tho), hogy romantikus (mint kiderült, nem az), és hogy nagyon hasonlít a rajzolása és az alapján a pár képkocka alapján, amit láttam, a stílusa is a Clannadra (ebben mondjuk igazam volt). Kb egy Clannad repoffot vártam tőle. Nem, nem érdekel, hogy a Clannad késóbbi, azt láttam korábban, és egyébként is, az az anime (főleg a 2.évadra, az After Story-ra gondolok) etalon a számomra, úgyhogy ja.
És tényleg vannak hasonlóságok. A karakterek tényleg nagyon hasonlítanak. Van a kortársainál jóval fiatalabbnak látszó, kicsit gyerekes, és nagyon furcsa lány (Fuuko és Ayu. Bár Ayu ezerszer jobb volt, mint Fuuko. Ayu-t szerettem, a Clannados Fuukotól meg csak a falra másztam), van a nagyon kedves, és nagyon erős, kissé flúgos anyuka (Clannadban Sanae, itt Akiko. Még ugyanúgy is néznek ki, csak más a hajuk színe! Itt azért Sanae viszi a pálmát), van az idegesítő szőke srác (itt legalább nem kapott annyi szerepet, mint Sunohara a Clannadban), van a betegeskedő lány, satöbbi.
A főhős karaktere pedig konkrétan nem különbözik a Clannad főhősétől. Nem hogy hasonlítanak, hanem nem tudok köztük különbséget tenni. Felsoroljam az összes különbséget a Clannados Tomoya és a Kanonos Yuuichi között? Egy: egyiknek Tomoya a neve, a másiknak Yuuichi. Kettő: az egyiknek kék a haja, a másiknak barna. Három:… Nincs több. Az arcuk, a hangjuk (én nem hiszem el, hogy más a seiyuu… olyan szinten egyforma hangjuk van, hogy az elképesztő), a stílusok, a reakcióik az eseményekre, a hangulatuk, ténylegesen semmi különbség nincs köztük.
De mivel bírom Tomoyát, és a Kanon hamarabb is volt, mint a Clannad, ezért nem zavart. De ha a jövőben véletlenül Tomoyát írok, akkor tudjátok, hogy Yuuichiről beszélek.
Na szóval, ott tartottam, mielőtt elkalandoztam, hogy semmit nem tudtam erről az animéről, mielőtt nekiálltam, és éppen ezért nulla elvárásom volt felé.
Azonban ilyen animeélménnyel rég találkoztam.
Mivel nincsen leírás kapcsolva ehhez az animéhez, és azokat eleve nem olvassa el senki, nem szoktam, de kicsit részletezem a történetet is. Ez az anime Aizawa Yuuichiről szól, aki az utolsó két gimnáziumi évére az nagynénjéhez és az unokahúgához költözik egy névtelen havas kisvárosba, ahol korábban rendszeresen töltötte a szüneteit, egészen hét évvel ezelőttig, amikoris utoljára volt ebben a városban. Yuuichinek nincsenek emlékei a hét évvel ezelőtti ideutazásáról, pedig akkor rendesen felforgatta kb mindenki életét. Úgyhogy a mostani ideutazása során rengeteg titok kerül felszínre. Hú, ez aztán száraz lett. Ja, nem erősségem a cselekményleírás. Ezt látjátok ti is.
Szóval kezdeném a környezettel. A kisváros ugyanis engem megragadott, és borzasztóan megtetszett. A város nevet nem kapott, azonban ez a havas táj, és a szürke levegő, ami körüllengte, engem nagyon gyorsan bevonzott. Alapvetően nem vagyok oda a havas környezetért, de itt megvett magának. Tényleg egy elszigetelt kisvárosról van szó, ahol érzed, hogy bármi megtörténhet.
Hiszen csak a Clannadhoz hasonlítottam, itt is a főhős kivéve minden karakter nő. Azért szerencsére nem viszi el hárem irányba, ugyanis szerencsére nincs mindegyik lány beleesve a főhősbe. Sőt, igazából ez az anime nem is romantikus. Van benne romantikus szál, lévén Key anime, de igen kis részét képezi a történetnek.
Az anime nagyjából akkörül forog, hogy Tomoya fokozatosan szerzi vissza vissza az emlékeit hét évvel azelőttről, amikor legutóbb ott járt. Akkor nagyon felforgatta mindenki életét, mégsincs egyetlen egy emléke sem arról az időszakról.
Azonban azok a gyerekek, akik Yuuichivel játszottak akkoriban, mind feltűnnek, és mindig egy-egy újabb emléket adnak át. És mindig látjuk, hogy mekkora nyomot hagyott bennük Yuuichi. spoiler
Nagyon szomorú emberi tragédiákat kapunk ebben a sorozatban. Meg egy rakat kérdést. Olyan érzés volt nézni ezt az animét, mint amikor egy olyan társaságban vagy, ahol mindenki tud valami titokról, de előtted szándékosan titokban tartják, csak hogy bosszantsanak. Látszik, hogy mindenki tudja, hogy mi a fene folyik itt, csak a főhős nem, és ez idegörlő volt.
Az anime karakterarcokra van bontva, mindig egy másik karakternek a személyes tragédiáit láthatjuk, a múltja sötét foltjait, és a jelenben húzódó drámáit. És mivel (annak ellenére, hogy a Clannadhoz hasonlítottam, ami egy vígjáték) ez rengeteg drámával jár együtt, a Kanon hangulata nagyon nyomasztó, nagyon szürke… tényleg nagyon szomorú volt végig. Ami poén volt, az ütött, de ez tényleg egy nagyon lassú folyású anime. Kapunk benne spoiler, persze, de ettől függetlenül ez egy lassú folyású dráma, ami végig nagyon szomorú.
A kedvenc karakterem Mai volt, mindig is bírtam az ilyen karaktereket.
A képi világ nagyon szép. Akit érdekel a 2002-es Kanon animációja, az keressen rá (felelőséget nem vállalok érte), de ennek a remake-nek kifejezetten szép látványvilága lett. A zene… tűrhető. Vannak olyan OST-k benne, amiken érződik, hogy ugyanaz a zeneszerzője, mint a Clannadnak, de nagyon sok zene csak irritáló volt.
Engem ez az anime az elejétől fogva megvett. Kegyetlen és szomorú dráma, egy nagyon nyomasztó hangulattal, amihez csapódik rengeteg rejtély és egy zseniális humorvilág. Na, meg egy pocsék befejezés. Eh, ez már a második Key anime, amit zseniálisnak hívok, de a befejezését utálom… Leírtam mindent a befejezéséről epizódértékelésben, meg lehet nézni, akit érdekel.
Összességében a Kanon egy mestermű. Mindenki szánjon rá időt, hogy nézze meg, mert nem fogjátok megbánni. (Bár sokan utálják. Nem értem, miért, de ez ugye szubjektív. Én imádom.)


Hasonló filmek címkék alapján