Érdekes film volt, több szálon is futott a történet. Egyrészt azt gondolom, hogy „rekorder” ez a film, nemcsak a Kamen Rider, de talán az egész tokusatsu-történelemben is, hiszen az Igarashi anyuka negyedik gyereküknek adott életet, és mit ad isten? Neki is van démonja! Ezzel ebben a filmben láthatjuk talán minden idők legkisebb robotját! Bár kevés tokusatsut láttam még, de nem hiszem, hogy egy néhány hónapos csecsemőnél kisebb embernek volt valaha robot selfje. Hát ennek is eljött az ideje, és erre egész 2022-ig kellett várni.
Másfelől Igarashi Ikki egy összecsapás során súlyosan megsérült, így ő maga is legalább annyira küzd a túlvilágból való visszatéréssel, mint amennyire az orvosok a való világban az életéért. És ha még ez sem lenne elég, akkor itt van a nagy grand prix, ami egy igazi Kamen Rider egyveleg harc lesz. Nemcsak a Geats és a Revice harcolnak meg egymással, hanem extraként megjelenik sokak nagy kedvence, Kamen Rider Ryuki is! Bár azt a sorozatot egyelőre a Matsumoto Rica és a Kitadani Hiroshi által énekelt dalokból ismerem, nem számítottam arra, hogy most fogom látni először. Igazán örültem a találkozásnak!
Bár aggodalomra adhat alapot, hogy több történetszál feldolgozása hogy fér bele másfél órába, de a film összeszedett volt. A történetek logikusan követték egymást. Talán azt lehetne felróni jogosan, hogy nincsen igazán kidolgozva az eseményszálak. A harcok is inkább látványosak voltak. Meg a család védelme nagyon előtérbe került! A Revice-szal szembeni egyik nagy kritika, hogy a többi Kamen Rider szériával szemben a család megmentése tűnik fő célnak, nem a világ megmentése. Ez félig logikus, hiszen családtagok lettek főként Kamen Riderek, ennek terhe érződik, hiszen ők lesznek a fő célpont.
Az viszont tény, hogy a film sokkal inkább látványos, semmint hogy komoly mondanivalóval rendelkezne. A harci jelenetek nagyon jók lettek, plusz a legkisebb Kamen Riderért mindenképp érdemes megnézni ezt a filmet.