Miután lázadó erők támadják meg a Földet, egy gondtalan trónörökös gyanúsítottá válik, majd egy különleges egységhez csatlakozva keresni kezdi az igazi felelőst a Holdon.
(forrás: Netflix)
Miután lázadó erők támadják meg a Földet, egy gondtalan trónörökös gyanúsítottá válik, majd egy különleges egységhez csatlakozva keresni kezdi az igazi felelőst a Holdon.
(forrás: Netflix)
Ó, mamám!
Ahhoz képest, hogy milyen jól indult, akkora katyvasz lett a végére. Az egész sorozat olyan, mintha 26, vagy több részesre tervezték volna, de menet közben a forgatókönyv fele a vágóasztalon végezte.
A sztori nem lenne rossz, csak semmit nem magyaráz meg rendesen, vagy gyorsan összecsapja. Egészen addig jól működött, amíg nem kezdik el túlbonyolítani az MI-vel, a „titkos társasággal” a robotokkal, a masszával…. mindezt úgy, hogy a tényleges történetet körülbelül két-három epizódonként adagolja a sorozat. Néha olyan érzésem volt, hogy lemaradtam valamiről, mert egyszerűen nincs kifejtve a sztoriszál. Csak úgy van. Az utolsó két rész pedig baromi kínos volt, talán az Akirából nyúlták őket, majd kapunk egy szirupos, csöpögős befejezést. Ami szintén össze van csapva.
Túl sok a szereplő, köztük nincs semmiféle kémia. Az ellenség közül egyedül Dr. Salamandra szerepel többet. De Jacobon kívül senkinek sincs rendes háttérsztoija, csak flashbackek, vagy még annyi sem. Ezért felesleges volt beleírni őket, mert a történetre nincs kihatásuk. Néha nem értettem, hogy ki mit miért tesz.
Amibe viszont nem tudok belekötni, az a látvány. Már az opening is igazi sci-fi érzést kelt az űrhajókkal, meg az állóképekkel és menet közben is nagyon látványosak a holdcsaták. Ezen a téren nem igazán éreztem a spórolást.
Kicsit kapufa lett a Moonrise, ez a sztori egy egész estés filmben talán jobban működött volna. És még úgyis wtf.