1. évad
@Bogas ajánlására kezdtem (kezdtünk) bele, mert ha imádtam a Miért éppen Alaszkát? és oda vagyok a szintén kanadai Murdochért, akkor ez is tetszeni fog.
És valóban, az enyhe kifejezés, hogy tetszett, volt hogy egy este 3 részt is lenyomtunk zsinórban.
Tény, hogy az írók és a rendező sem fordított sok munkát a korhűségre és vannak bizarr momentumok, de ennek ellenére nagyon emberi, szórakoztató és szerethető kis sorozat. Amellett, hogy Elizabeth és Jack kettőse magával ragadó, nagyon-nagyon tetszett, hogy mennyire középpontban vannak a gyerekek. Minden részben volt egy-egy komoly probléma, amit sikerült valahogyan orvosolni, de legalábbis kerestük rá a megoldást. Ezáltal nekem teljesen működött, hogy Elizabeth, a városból érkezett gazdag lány a tanításban találja meg önmagát, itt tud kiteljesedni és jót tenni. Az utolsó rész pedig különösen szépre sikeredett.
2. évad
Nos, khm, hangyányi visszaesést éreztem a dologban. Mintha a nulláról indítottunk volna mindent. Még a kosztümök és hajak is nagyon lazára lettek véve ebben az évadban. Az érzelmi visszazuhanásokról nem is beszélve. Ahogy @Bogas mondta, Elizabeth és Jack vissza lett dobva a startmezőre. De, hogy miért, amikor az első évadnak úgy volt vége ahogy, az rejtély. Mindenesetre kezdtünk mindent elölről, és ez néha elég fárasztó volt. Túl sokat időztünk Hamiltonban, ahol megismerhettük Elizabeth sznob szüleit és nem túl kedves testvéreit. Mindehhez pedig jött Charles, a kutyatál tekintetű ficsúr, aki nem képes elfogadni, hogy csak barátnak jó. Mindez persze elég volt ahhoz, hogy mindent megkavarjon, és nézzük, ahogy Elizabeth és Jack is folyton elbizonytalanodik, hogy ugyanazt akarják-e. Végül egy kutya, meg egy bánya buli azért rásegített, hogy kitalálják, ja ugyanazt akarják.
Sajnos viszont ennek rovására, nagy fájdalom volt, de kikerültek a gyerekek és a tanítás is a középpontból, meg az olyan kedves momentumok is, mint Jack hobbi festegetése. A bánya ment a lecsóba, helyette jött a fűrészmalom és Lee! Őt kifejezetten megszerettem, mellette még Rosemary is elviselhető. Alapvetően a mellékszereplők ebben az évadban sokkal jobban húzták az egész történetet, bár nem mondom, hogy Abigail és Bill szintén maratoni szenvedését mindig élveztem. Helyszínekben sem gazdagodtunk sokat, (pl. a fűrészmalom nagy titok, hogy hol van és milyen), de legalább 3 nap alatt lett egy iskolánk/templomunk.
Maradtak elvarratlan szálak az évad végére, no meg az „Istenem ne már!” befejezés, szóval kíváncsian várom a folytatást, de remélem nem kezdjük megint nulláról a szereplők érzelmi fejlődését….
3. évad
Határozottan összeszedték magukat az írók, ennek nagyon örültem. A jelmezek és frizurák terén is volt változás (anyám mennyi kabátja van Elizabethnek), és hál isten a karakterek érzelmi fejlődése is látszott. (Mondjuk azt továbbra is tartom, hogy Jack és Elizabeth kapcsolata csiga tempóban, míg másoké rohamléptekkel megy előre.) Nekem főként a Rosemary–Lee páros vitte a prímet, de persze Elizabeth kis fészekrakása is cuki volt. Jöttek új szereplők is, Faith is üde színfolt, no meg Cody, aki a tiszteletes mellet Abigail lelkét ápolgatta. A tanítás is újra visszatért, s még ha ugyan nem is követi az első évad vonalát, ismét központibb szerepbe került. Az is jó, hogy végül Elizabeth naplószerű monologizálása keretbe került az évad végére ezzel a könyv dologgal. Az évadzáró nagyon akciódúsra sikeredett, de azért megkaptuk a szép és boldog lezárást. Szerettem.
4. évad
Határozottan vegyesek az érzelmeim. Az első fele hát hogy is mondjam, nem volt túlzottan izgalmas. A vasút mizéria és hogy Elizabeth lényegében minden részben összehoz egy gyereket az apjával kicsit sok volt. Talán egyedül Lee és Rosemary friss házas kalandjai vittek ezekbe a részekbe egy kis színt. No de az évad felétől felébredtek az írók és jöttek a drámák. spoiler Szóval most várakozással tekintek az 5. évadra.
