Gackt LIVE TOUR 2000 MARS ~ Sora Kara no Houmonsha ~ (Gackt koncertek 1.) (2000) 2★
84' · japán · koncertfilm
Szereposztás
Gackt | önmaga |
---|
Várólistára tette 1
Kiemelt értékelések
Gackt volt az első japán rock zenész, akit megismertem, mikor elkezdtem érdeklődni az animék és az ázsiai zenék iránt, szóval mindig is különleges helye lesz a szívemben, de ettől független még sosem néztem meg tőle egyben egy koncertet sem. Valahogy akkoriban nem érdekeltek a koncertek vagy nem tudom, de kimaradtak, csak egy-egy részletet láttam néhányból, köztük ebből is.
Ez a koncert nekem fura volt. Kezdve azzal, hogy egy making of…/backstage videoval egybekötött koncert volt, néhány háttérinformációval Gacktről, hogy mi történt vele a Malice Mizeres korszak után (ami egyébként szintén kimaradt nálam), és hogy kereste, keresi és talált rá arra az útra, ami a saját stílusa lett végül. Ez a koncert nekem kissé katyvasz volt. Egy sötétebb, melankolikusabb hangulattal kezdett, aztán próbálkozott egy cukiskodó stílussal – állatjelmezbe öltözött táncosokkal, meg macskaimitálással- , ami annyira nem jött be, nem csak nekem, hanem néhány jelenlevő rajongónak sem, legalábbis ahogy mutatták a közönséget, volt köztük olyan, akinek lerítt az arcáról a csalódottság. Én kissé meg is rémültem, miután megláttam a tütübe öltözött fickókat, de szerencsére sokáig nem mutatták őket. Ezután jött egy fanservice rész, ahol szinte rámászott a gitárosokra, majd ismét a kissé melankolikusabb hangulat. Mintha még mindig keresné a stílusát, de az is lehet, hogy talán ez akart lenni a koncepció, nem tudom.
Őszintén, nem minden dalt szeretek tőle, de magát Gacktot, a hangját imádom, de ez a koncert összességében nem tetszett. A dalok jók voltak, tetszett az a rész, amikor az utolsó dalnál volt egy rész, ahol először leengedte a mikrofont, úgy énekelt, majd a közönség hozzákapcsolódott, egy darabig együtt énekeltek, majd hagyta, hogy a közönség egyedül énekelje a dalt, végül ismét ő énekelt. A koncert legjobb része volt. A dalok is tetszettek, a koreográfia és a fények viszont nem. Az Oasis-nál olyan sok volt a vörös és a sárga fény, hogy alig lehetett látni valamit a bandából, Gacktből. Azért örülök, hogy megnéztem, és nem is bántam meg, de nem ez lesz a kedvenc koncertfilmem Gackttől.
Elég furcsa élmény volt…
@Netta88 értékelése hozta meg a kedvemet a koncertfilmhez. Néhány számot hallottam már Gackttól, de gondoltam ideje bővíteni az ismereteimet.
Ami tetszett:
– nagyon jó hangja van ennek a pasinak és használni is tudja, ebbe a részébe ha akarnék se tudnék belekötni
– a rockosabb és a hegedűs témák tetszettek (az Oasis tök jó volt)
Ami nem tetszett:
– Ez az egész koncepció nagyon furcsa volt. Úgy kezdődött, mintha egy Star Wars film felvezetését nézném, ahol elmondják, mi történt eddig… (Ez szerintem teljesen felesleges és kicsit komikus is volt.)
– Ez a cicafiú imidzs. Ledöbbentem. Én a 2006-os Redemption klipet láttam tőle össz-vissz (az egy baromi jó szám). Na, ha azt a kinézetet összevetjük ezzel a leopárdnadrágos, tüsi, belőtt hajú figurával, mintha nem is ugyanaz az ember lenne a kettő. XD (Oké, oké, sokan váltogatják az imidzsüket, de ez nagyon szélsőséges…:D)
– Zeneileg nagyon nem az én világom. (Nem tudom, van-e valami rockosabb időszaka/albuma ennek a fickónak?)
– A plüssállatos rész igazi WTF momentum volt.
Folytatása
Összehasonlítás |