Túlélők idézik fel minden idők egyik legszívettépőbb küzdelmét. Amikor 45 rögbijátékos repülőszerencsétlenséget szenved az Andokban, és a túlélés érdekében kannibalizmusra kényszerülnek.
Életben maradtam: túlélni az andoki légikatasztrófát (2010) 4★
Szereposztás
| Nando Parrado | önmaga |
|---|---|
| Roberto Canessa | önmaga |
Várólistára tette 17
Kiemelt értékelések
Little_Monster
Már a film is nagyon megrázó, de ilyen közel kerülve a eseményemhez csak még megrázóbb. Egyben csodálom is őket az életösztönükért, de a nézése közben azért csak azt gondoltam h az élet egy igazán kegyetlen játék.
Trixi
Nagyon szeretem a könyve(ke)t és a filmet is. Anno totál beszippantottak. Időszerű volt már, hogy lássam, halljam a valódi „szereplőket” is. Az elején, annak ellenére, hogy tényleg sok mindenre kitérnek, megmagyaráznak, át is ugornak részleteket, tényeket. Ami a könyvben jóval kimerítőbben van leírva. Persze 90 percben nem fér el 72 napnyi szenvedés. Ami nekem a pluszt adta, az tényleg az igazi túlélők, a fotók és a felvételek. Pár mondat erejéig megjelenik Carlitos apja is, akiről tudni kell, hogy ő volt az, aki a legszívósabban kutatott utánuk. Soha nem adta fel. Mert ez nem nagyon derült ki még ebből a dok.filmből sem. Nekem példaértékű Nando átváltozása. A nem éppen vezető alkatú fiúból (anyuka kedvence), akit még ráadásul halottnak is hisznek, magához térve összerántja a kis csapatot, életet ver beléjük és megmenti őket. A legdurvább, hogy a közelükben (a hegyekben a távolság elég más, de még mindig közelebb, mint amerre elindultak) volt egy szálló, tele étellel, sőt a csúcson, amit Canessa útnak látott, az út is volt. De Nando rövidlátó volt és ő nem látta az utat. Egy próbát megért volna a dolog, nem lett volna rosszabb arra menni, mint át a hegyeken. Persze utólag nagyon könnyű okosnak lenni. A lényeg, hogy amit ez a 2 srác (hisz mindannyian szinte kölykök voltak) véghez vitt, az valóságos csoda volt.
