Noh jó nálam alapszabály, hogy amiben időugrás van (lásd x hónap/év múlva) az mínusz egy pont, itt háromszor is megkaptuk úgyhogy kapásból hét pontról indulunk. Még egy pontot mínuszolok ha nem is teljesen az utolsó három rész miatt, akkor az utolsó tíz perc miatt biztos. Miután az utolsó rész egyharmadánál belöknek egy olyan véget, hogy az ember szíve összetörik és csak néz mint Rozi a moziban , hogy egy vígjáték sorozatnak hogy lehet így vége az azutáni 30-35 percben végül valahogy belenyugodsz és azt mondod nagy sóhajok közepette, hogy „Hát rendben van, legalább életszagú”. Erre jön az utolsó tíz perc és az ember jó indulattal is az első kezébe kerülő tárgyat a monitornak vágná, hogy ennyire idiótának néznek-e minket:D
Amúgy klisé halmaz az egész, Go Ra Ra hatalmas utat jár be, mert tényleg a sorozat első felében olyan szinten naiv és életképtelen karakter, hogy fájt nézni. Mégis annyira élettel teli, vidám, aki napfényt hoz az ember életébe. Woo Joon … imádom azt a morcos képét, ahogy mindig mindenben ellent mond neki, de végül mindig teljesíti Ra Ra minden óhaját-sóhaját:D de nagyon szerettem a kisváros lakóit:) a VV egyleten beszakadtam, a két tini imádni való volt:) Bár mindegyik karakter kicsit túl volt tolva, de mégis kedveltem mindet:) Az első tíz részt mégis élveztem a maga kiszámíthatóságával és bugyutaságával egyetemben.
Kinek? akinek sok szabadideje van és valami bugyuta vígjátékra vágyik, képes elengedni a klisék tömkelegét és a teljes káoszt az utolsó 4-5 részben. Amúgy szerintem egy 12 részes sorozatnak bőven jó lett volna.
