Banana Fish (2018–2018) 87% 65★

Az elején még nem erre a végkifejletre számítottam és azt hittem hogy nem fog tetszeni, de így a végére megszerettem és még néhány könnycsepp is elhulott :'(
folyt. Sőt, már a többszöri újra nézésem után azt mondom hogy az egyik kedvenc animém lett :D Ash és Eiji nagyon cukik spoiler

Elég nehéz csillagoznom és értékelnem ezt az animét, mert ami az elején nagyon jól működött (gondolok itt a drámaiságra és az akcióra), a végére talán eltúlozta magát. A csillagoknál felfelé húzott a szívem, mert szerettem, de nem vagyok meggyőződve arról, hogy ténylegesen megérdemli a magas „pontszámot”.

Alapvetően az animációval nem volt bajom, a zenéket pedig kifejezetten szerettem. Uchida Yuuma kiváló választás volt Ash szerepére; a seiyuu remekül játszott a hangjával. Izgalmas volt maga az alap és nagyon szerethető karakterek szerepeltek a történetben Tetszett, hogy nem finomkodott a sztori a vérrel és a halállal; lényegében ez a cselekmény megkívánta ezt az egészet. Szerettem a szöszke főszereplőt, mert számomra is nagyon megnyerőnek bizonyult annak ellenére, hogy irreálisan, néha zavaróan tökéletes volt. Az anime elején jól használta a drámát, amíg megszokta az ember okozott durva és nem túl kellemes meglepetéseket.

Viszont. A végére úgy éreztem, hogy a sztori az elkapják-elmenekül-el akarják kapni-feladja magát-kiszabadítják-elkapják kört ismételgeti és inkább erre helyeződött a hangsúly, mint magára a Banana Fish-re. A legdurvább drámai elemeket viszonylag az elején ellőtték, így a végére nem igazán hatott már az érzelmeimre. Továbbá rühellem és totálisan eltúlzottnak tartom, hogy az ilyen jellegű művekben a rosszfiúk szinte mind perverzek és/vagy pedofilok. És amit a leginkább nem kedveltem: Eiji és Ash kettősét. Magával Eijivel alapból nem tudtam mit kezdeni az egész anime során. Nagyon szerettem volna szeretni a párosukat, de őszintén még bromance szinten sem éreztem túl erőteljesnek őket. Inkább csak nyálzás volt, de az maximálisan.

Szóval bőven voltak elemei, amik nem győztek meg. Mindent összevetve viszont nagyon pörgős, nagyon akciódús és érdekes volt, nem mellesleg én szeretem ezt a témát és ezt a tálalást. Érdemes megpróbálkozni vele, de csak felvértezett lélekkel.

Két napja fejeztem be, akkor úgy gondoltam alszom egyet az értékelésre, de őszintén még most sem találok szavakat erre az animére …Két részre osztanám igazából az egészet, van a krimi szál, ami vesszek meg nagyon jó. Tegyük félre, hogy szerencsétlen srác testén a végére nem maradt ép felület, de iszonyat realisztikusan brutális világot vázol. Ami nagyon ijesztő, hogy teljesen el tudom képzelni ezt a sztorit a valóságban. Minden mocskos és undorító részletével. Az ember nézi és a szíve, hol iszonyodik a világtól amiben Ash él, hol megszakad érte. Aztán ott van a másik rész az érzelmi szál. Ash és Eiji kapcsolata, Ash és a társai kapcsolata, ahogy szépen lassan minden bandát megnyer magának. Nézed, ahogy Ash őrlődik és küszködik az életbe maradásért és próbálja menteni a menthetőt, de a környezete megtesz mindent annak érdekében, hogy a maradék emberségét is eltöröljék…
Kinek? gyenge idegzetűek ne nézzék, itt bizony hullanak a népek mint a legyek. Egyesekért nem kár, de sajnos nagyon sokat elvesztünk a „jó” oldalon is. Az biztos, hogy az érzelmi skála minden fokát át fogod élni alatta. Sokkolni fog és próbálod kiverni a fejedből, de vissza-visszatér a gondolatod arra a szőke bozontra a zölden világító szemével…

Így az újranézés után is annyira nehéz összeszedni a gondolataimat a sorozattal kapcsolatban.
Egy szép grafikájú, izgalmas, akciódús, brutális, drámai anime amiben senki sem lehet biztos abban, hogy megéri a holnapot. Nem félnek karaktereket gyilkolni. Bár azért megkérdezném, hogy hova tudtak ennyi hullát eltüntetni egy egy csetepaté után. Na mindegy, ez nem lényeg.
A zenék nekem bejöttek, az első opening brutálisan jó.
De nem hibátlan. Egy idő után unalmassá válik az állandó fogócskázás, és az hogy minden pasi rá van gerjedve az egyik főhősünkre. Eléggé röhejesnek találom, hogy egy kezemen megtudom számolni ki nem volt meleg vagy véletlenül nő ebben a sorozatban, ami azért szomorú szerintem. Ash és Eiji nagyon sablonos karakter lett. Ami Ash esetében nem zavart, de Eiji az a tipikus szerencsétlen nő karakter csak férfi kiadásban amit ki nem állhatok. De azért aranyos volt a kettejük közötti kapcsolat kibontakozása.
Mégis imádtam, a szereplőkkel együtt izgultam és reméltem mindenkinek a boldog befejezést. Ebben nagy szerepe lehet a mellékszereplőknek is, mert nagyon sokat megszerettem közülük.
A vége meg eléggé durva arcon csapás lett, ami egyszerre váltott ki belőlem dühöt, csalódottságot és szomorúságot is.

Most ez így… de most miért? Hogyan lehet ezt ÍGY lezárni?
Nagyon tetszett a krimi része, azt sajnálom, hogy a végére inkább csak a fogócskán volt a hangsúly, mint a Banán halon. Mindig akadt valaki új genya, mindig valaki elől kellett futni.
No a két fiú viszonya viszont a végére már kezdett az agyamra menni.

Úgy kezdődött a történetem ezzel az animével, hogy balga mód nem néztem meg rendesen, ez a sorozat bizony még fut. Szóval egyben ledaráltam az első jó pár részt és nem értettem, hol a következő. :D Valahol a második-harmadik epizódnál tudtam, 10 csillagnál kevesebbet nem fogok adni rá, lesz, ami lesz.
Végre vége, de nem tudom, mikor fog igazán elengedni engem ez a történet. Nagyon sok mindent lehetne írni róla és biztos lesznek olyanok, akik szépen elemezgetik majd különböző pontok alapján.
De nem lesz egyszerű. Inkább azt veszed majd észre, hogy emészted a látottakat, hallottakat, mennyire valósághű, van, amit az agyad elutasít, mondván, ilyen nem létezhet a való világban. De mindenképp eléri, hogy foglalkozz vele, gondolkodj, érezz.
Számomra egy bitang jó darab. Majd ha lesz elég lelkierőm, talán újranézem. Elfeledkezni nem fogok róla, megy a kedvencekbe.

Nem hittem volna, hogy egy anime ennyire be tud engem szippantani. Hihetetlen izgalmas volt. Alig vártam, hogy legyen időm és nézhessem, annak ellenére, hogy tele van erőszakkal, fájdalommal, halállal és olyan szörnyűségekkel, amikbe sokszor bele sem mertem gondolni. Bár sokszor idő se volt rá, olyan gyorsan pörögtek az események. Sok szereplőt megkedveltem, pl Sing, szóval volt kiért izgulni.
Sokáig azt gondoltam, hogy 10 pontos lesz, de végül több dolog miatt nem tudtam max csillagot adni. Az egyik, hogy szerintem túlságosan elhúzták, elnyújtották. A vége felé már nem tudott újat mutatni. A másik Ash zavaróan eltúlzott karaktere. Bár ennek ellenére nagyon a szívembe zártam. A harmadik pedig Ash és Eiji kapcsolata. Nekem annyira instantnak tűnt, hogy hiába rengetegszer elmondták, hogy mennyire fontosak egymásnak, nem volt hihető, talán csak a vége felé. Nem tudtam hová tenni az egészet, de ez nekem nem volt BL.
A legvége engem ledöbbentett, erre nem számítottam, és igazából még most sem tudom elhinni.

Hm… A kérdés amit mindenki feltett mikor véget ért az utolsó rész: HOGY LEHET ÍGY BEFEJEZNI!?!? és jogosan… de tényleg. Ez mégis mi volt!? Szépen elkezdték az elején, akkor még volt egy csomó rész ahol lehetett nevetni, megismertük Yut Lung-ot és Sing-et akik rivalizálás szerű kapcsolata építkezett, aztán ott volt Max és Jessica, akiknek szintén bonyolult és érzelmes volt a kapcsolata. A legfontosabb karakterek, Ash (Aslan) akinek az élettörténetét nem kívánom senkinek és Eiji az aranyos japán fiúcska akinek a kapcsolata Ash-el nem alapult semmi mélyen de a végére igenis az lett és megsiratott.
Az úgymond fő gonosz Dino karakterét el tudom képzelni bármelyik helyen, így ő volt az egyik legrealisztikusabb ember spoiler. Ahogy haladt a történet (ami egy perc nyugtot se hagyott a szereplőknek) egyre több ember halt meg, és egyre több lett az ellenség. Iszonyatosan izgalmas volt minden rész és jó volt látni, hogy Ash a történtek után is szabadnak érzi magát… Észre sem vettem és jött az utolsó rész ami kérdéseket és nagyjából nyitott véget hagyott a történetnek (legalábbis én így éreztem). spoiler spoiler De az hogy így fejezték be lehetőséget adott sok fanfiction létrejövésének, és annak a mondásnak, hogy a remény hal meg utoljára. Igazán tetszett és élménydús anime volt, rövid értékelést nem hiszem, hogy bárki meg tudna fogalmazni. :)

Eddig nem ismertem ezt a műfajt, és nem is hinném, hogy nagy rajongója leszek. Borzalmas volt a vége.

A Banana Fish 2018-ban az egyik leghypeoltabb anime volt, most pedig részben a krimi kihívás miatt úgy döntöttem, megnézem.
A koncepció jó, többnyire a karakterek is, a hangulat szintén. Élvezhető és izgalmas. Akciódús, de kellően drámai. Minden megvan benne, ami egy jó mainstream sorozathoz kell. Akkor mégis miért nem tartom jónak?
Először is. Már mások is kiemelték, hogy ezt a fogócskázást nagyon eltúlozták. Elkapták Ash-t, a barátai kiszabadítják, de ebből kifolyólag elkapják a barátait, Ash kiszabadítja őket és így tovább… Ez megy végig. Meglepő, hogy ennek ellenére sem untam meg.
A karaktereket alapjáraton jónak tartom. Az elején még fogtam a fejem, hogy ez az Ash mennyire tipikus „rosszfiú” jellemet kapott, de ahogy többet tudtam meg róla, teljesen érthető volt, miért is viselkedik így. Eijivel már nem tudok mit kezdeni, ő ez a „mit keresek itt”-féle eset. Kettejük kapcsolatát egyébként szerintem egész jól bemutatták, legalábbis a shounen ai / yaoi animék 80%-ánál jobban csinálta (még ha nem is mondták ki soha egyenesen). A mellékszereplők jelleme teljesen jó (Arthurt kivéve). Viszont a viselkedésük néha érthetetlen volt számomra például ott van Blanca, akiről nem tudom eldönteni, hogy most melyik oldalon áll, mert olyan gyorsan váltogatta. Yut-Lung esetében is hasonlóak az érzéseim, na de ne menjünk bele, mert még a végén elspoilerezek valamit.
Aztán írhatnék még jó sokat a kisebb butaságairól / belső logikátlanságairól is. Például: Ash tényleg egy jóvágású fiatalember, na de hogy ennyi férfit elcsábítson…. erős túlzás, ahogy az is, hogy ebben az animében szinte mindenkinek vannak meleg hajlamai. Plusz mégis hogyan van valakinek ilyen balszerencséje, hogy kifog minden pedofilt. A gyerekkori edzős történettel valami nagyon nem stimmel…
A mű címe Banana Fish. Ez a sorozat első harmadában játszik fontosabb szerepet, utána majdnem kiírják a cselekményből úgy ahogy van, néha előveszik elszórtan. Az utolsó rész néhol átment természetfelettibe: Egyesek elég érdekes dolgokat éltek túl. És hát a befejezés… Még korábban olvasgattam, hogy ez nagyon sírós lesz. Hát meghatni nem tudott, de felháborítani azt nagyon. Egyetlen célja volt a fentebb említett fogócskának, de a szerző önzősége miatt még ezt is képes volt eltüntetni. Valami nagyon drámai lezárást akart, hogy ne lásd a monitort a könnyeidtől, de arra már nem gondolt, hogy ez lerombolja mindazt, amit felépített 24 részen keresztül.
A lehetőség megvolt, hogy igazán jó legyen a népszerű sorozatok között, de ez így nálam csak egy wasted potential.