Egy kínai vállalat nagy reményeket ébreszt azzal, hogy újranyit egy régi ohiói gyárat. De a kulturális különbségek az amerikai álom összetörésével fenyegetnek.
Az amerikai gyáregység (2019) 30★
angol
Szereposztás
| Junming 'Jimmy' Wang | Önmaga |
|---|---|
| Robert Allen | Önmaga |
| Sherrod Brown | Önmaga |
| Dave Burrows | Önmaga |
| Austin Cole | Önmaga |
| John Crane | Önmaga |
Várólistára tette 36
Kiemelt értékelések
Dreamborder
Mindenképp ajánlom megnézésre!
Szerettem volna kifejteni, hogy miről is szól a film, de találtam hozzá egy nagyszerű kritikát, ha valakit érdekel, itt tudja elolvasni:
spoiler
Csak annyit tennék hozzá a saját szavaimmal, hogy ez a film nagyon őszinte, nem akar állást foglalni, egyformán megmutatja mindkét fél álláspontját, kultúráját, az abból adódó hatalmas, néha áthidalhatatlannal látszó különbségeket.
Furcsán hangozhat, de valóban illik a filmre az intim szó. Számomra hihetetlen volt látni, hogy mindkét oldal mekkora bizalmat szavazott a filmeseknek.
Ambivalens érzéseket keltett bennem… amikor megérted mindkét oldalt, de ott van benned a rosszallás is. Na meg a hála… hogy nem születtem kínainak. Nagyon tudtam sajnálni mindkét oldalt. És ez a film friss és ropogós. Ez volt, van és lesz a valóság.
Illúzióromboló. Legalábbis a többségnek biztosan az. Rengeteget lehet belőle tanulni! Nagyon-nagyon ajánlom!
rocketdog
Az első fél órában sikerül a filmnek romantizálnia a gyári melót, majd aztán módszeresen lerombolja ezt az illúziót. A mélypont valahol az üvegtörmelékből és szilánkokból álló hegy szortírozása kézzel védőruha nélkül, illetve a YMCA-re való alávalóskodás között van. De sok kegyelemdöfés akad még, amiből lehet szemezgetni, nehéz választani.
Mr_White
Amerika Kapitány, ilyenkor hol vagy?!
Amúgy némileg ironikus, amikor a kapitalizmus a komcsik által nyal vissza az USA-ban.
Elmer
Érdekes, mellbevágó doksi az amerikai és a kínai gazdaságról, kultúráról, mindezt egy kínai gyár megnyitásán keresztül, Ohio államban.
Kriska_Attila
kollektivizmus vs. individualizmus
Az idei Oscar legjobb dokumentumfilmjét a Netflix szállította az Obama házaspár produkciós irodájából. Az American Factory a globális kapitalizmus 21. századi világában a munkavállalók előtt álló problémákra világítanak rá, a gazdasági világválság eredményezte GM autógyárból avanzsált Fuyao autóüveg vállalaton keresztül.
Mindvégig a társadalmi különbségekre fókuszálnak a rendezők, a kínai szemmel az amerikai munkások túl lusták, elkényelmesedettek és rendszertelenek, míg a másik sarokban az amerikaiak számára a kínaiak szerfelett munkamániások és nem elég óvatosak a biztonsági óvintézkedések iránt. Az elkerülhetetlen kulturális összecsapások nehezítik a vállalat hatékonyságát és eredményességét. A munka iránti attitűdöket nem szabad figyelmen kívül hagyni, a probléma áthidalására ezért az amerikai munkások továbbképzésre indulnak az anyacéghez, ahol egy teljesen más világ fogadja őket.
A két rendező Bognar és Reichert narrálás nélkül mutatja az eseményeket, engedi kibontakozni a történéseket úgy mintha mi is részesei lennénk a gyár mindennapjainak, a hangsúly a dokumentumfilm vége közeledtével a kulturális összecsapástól a közelgő szakszervezeti szavazás elleni küzdelem felé tolódik el, hogy mi nézők eldönthessük igaz vagy sem, hogy a:
„Az élet értelme a munka.”
