Gyártó
Svenska Biografteatern
Kedvencelte 1
Várólistára tette 6
Kiemelt értékelések
Hűűű, 110 éves kisfilm. Mennyi, de mennyi minden megváltozott. Akkor még furcsán, valaki nevetve nézte ezt a masinát, ma meg már mennyi mindent így dokumentálunk.
Ugyanúgy odáig meg vissza voltam ezért is, akárcsak Frisco nyüzsgő forgatagáért.
Hihetetlen élmény 110 év távlatából nézni azt a kikötőt, ahová egy év múlva nem érkezik meg Titanic, a Brooklyn hidat az akkori forgalommal, a Vasalóházat és más ismert és ismeretlen helyszíneket, ahogy megelevenítik, amit eddig csak fotókon láttam. Hiába néztem mozgóképeken is korabeli vagy jelenkori fiktív történeteket, mind a helyszínekben mind az emberekben minden tökéletesség ellenére marad valami vegytiszta műviség. Ami nem baj, az a dolga. De ez… ez a valóság, ami minden képzeletet felülmúl. Én már a hangoktól extázisba estem: a lovak patái és a nyerítésük vegyülve az autók dudáival (gondolatban már a Meseautót képei is peregnek a fejemben tőle – Pavlov örülne nekem), a forgalomirányító rendőr sípja, a villamos csilingelése, a szekerek fa kerekeinek zörgése… kész szimfónia.
És persze ott vannak az emberek a különböző társadalmi rétegekből, a ruhák, a kíváncsian érdeklődőtől a napi rutinját végzőig. Egy tanulmány.
És belegondolni, hogy a csecsemő a babakocsiban is 110-111 éves lenne már… Valószínűleg nem… A többiek pedig…
Nem látunk mást csak a korabeli New Yorkot, de ez pont ettől lenyűgöző. Megérkezünk hajón a Szabadság szobrot nézve és végig gurulunk a városon. A vibráló nyüzsgés, a híres épületek, és végül a város felülről felejthetetlen látványt nyújt.
