A különleges növényeit nagy gonddal ápoló nőt nap mint nap figyeli a szomszédasszony macskája. Perverz játékuk egészen addig fajul, amíg egy nap a macska eltűnik. A következő tavasszal különös vendég érkezik látogatóba.
Várólistára tette 18
Kiemelt értékelések
Azt hiszem, ez túl magas művészet nekem. Közben meg valahol érdekel is, amit láttam, szóval el kéne olvasni a novellát, hátha. A macska arca/pofája nagyon emlékeztet valakire, de nem jutok el a felismerésig. Engem legjobban az zavart, hogy szörnyen ocsmánynak találtam a látványt. Ez persze elég szubjektív dolog. A „nyalintás” szót ki kéne iktatni a magyar nyelvből. A hideg is kiráz tőle.
Erotikusan túlfűtött korunk demonstrációjának érzem, ahol még a növények is frusztráltak – Hieronymus Bosch: Gyönyörök kertje című képe megvan? Ahol fiatalok összevissza közösülnek egymással, de még a gyümölcsökkel is? Na, ez ugyanaz, csak animálva.
Adott tehát egy szexuálisan frusztrált főhősnő, aki abban éli ki magát, hogy teleülteti gyomokkal a nyóckerbeli panellakását. Kapunk példát a férfiú hűtlenségre is, egy macska képében, aki hátrahagyva az idősecske, csúnyácska, de róla gondoskodó gazdiját, inkább a szomszédasszonyt kukkolja, majd be is költözik hozzá. A jutalma természetesen halál, mert ez az életben is így működik.
A pontot az teszi az i-re, mikor beállít a rózsaszín, (gyom)szexuális nő életébe a Férfi (aki feltűnően hasonlít a macskára, valószínűleg a reinkarnációja), és egy levél a földre hullik, ezzel jelképezve, hogy a szexuális frusztráltságnak ezennel vége, mert itt a hőn áhított pasi. Ha kicsit tovább tart a film, talán azt is láthatjuk, amint kipusztul a teljes botanikus kert. Vagy a vége, meg úgy általában az egész inkább ilyen Édenkert referencia akart lenni, ahol Éva már egy fokkal szemérmetesebb, és legalább a bugyit magán hagyja, mielőtt beengedi Ádámot a Paradicsomába? Ádám meg már a modern kor embere, talpig fel van öltözve, és már leszarja az egészet (jelen esetben inkább lehugyozza).
De az is lehet, hogy totálisan félreértettem, és ennek semmi értelme nem volt. A cím és a borító alapján pornót vártam, és igazából az is volt, átvitt értelemben.
Hát ööö… azért adtam rá 3 csillagot, mert
1 csillag: nem olvastam a Bodor-novellát, és biztosan abban van a megfejtés, azért nem értem
+ 1 csillag: a modern kortárs művészet ezen ága nem a barátom, és biztosan ezért nem értem, én vagyok kevés a naaagy művészethez
– 1 csillag: brrr… ezek a színek
+ 1 csillag: nem tudom, hogy hogy csinálta, de anno ott volt az Oscar-os nevezettek között, ergo csak én vagyok kevés a naaagy művészethez
+ 1 csillag: van benne macska
Döbbenet, hogy minden rossz értékelés mögött meghúzódnak olyan gondolatok, miszerint „ez túl magas művészet”, vagy „én ehhez kevés vagyok”. Nem értek egyet. Vannak tényleg -élvezetes, de- nehezen megfejthető filmek, de ha egy alkotás csak azért válik nehezen hozzáférhetővé, mert öncélú össze-visszagás, az felveti a kérdést, hogy valóban művészet-e az, vagy csak álcázott hiányosság? A művészetnek meg kell tudnia szólítani a nézőket, még akkor is, ha nem mindenki érti meg azonnal az üzenetét. Ha az alkotás pusztán nem érthető vagy nem élvezhető, az inkább a művészet hiányát jelzi, semmint a nézők hiányosságát. A művészetnek megvan a maga titka, amely lehetővé teszi, hogy hatással legyen az emberekre, függetlenül attól, hogy mennyire bonyolult az üzenete.
Örülök, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki kevésnek érzi magát ehhez a magas művészethez.