Ez a film az ideális életrôl szól egy ideális országban: Észak-Koreában. Látunk egy ideális iskolába járó kislányt, ideális gyárakban dolgozó ideális szülôkkel, akik mindannyian egy ideális lakásban élnek a fôváros szívében. Láthatjuk, hogy milyen sok erôfeszítést igényel az észak-koreaiaktól… [tovább]
Várólistára tette 10
Kiemelt értékelések
„Az anyukája kávézóban dolgozik, de a forgatás idejére egy exemplary soy milk factory-ban fog dolgozni. ” --> Minden dokumentumfilmben ennyire sokat adnak utasításokat, variálnak? Vagy ez most azért volt, mert nem a családon van a hangsúly, hanem, mert Észak-Koreát, annak különböző aspektusait akarták bemutatni? (Mindenesetre meglepett, hogy benne hagyhatták ezeket a részeket a készítők és Kim Jong-un nem akarta kivágni azokat. :D) Ez kicsit viccessé teszi az egészet, de mégis jobb, mert ez tényleg így a valóságot mutatja, azt, hogy Észak-Korea mennyire próbálja mutatni a legjobb arcát ebben a filmben (is), de hogy azért közben mögötte nyilván nem ez van. Legalábbis számomra.
„Today our workshop beat the government quota by 150%.” 2 perccel később felvétel újra: „Today our workshop achieved 200% of the government quota”. Ez egyben nagyon vicces is volt és szomorú.
Bár a ténytartalmakat nagy fenntartással kell kezelni, de azért érdekes így valamennyire mégis belelátni a rendszerbe, országba. (Ruházkodás, környezet, szokások, a vezető tiszteletére tett cselekvések)
Azt a majdnem elalvást nagyon átéreztem. :D Sajnos van ilyen amikor az ember egyszerűen már ülve is már tényleg szinte elalszik és leesik a feje. De hát szegények olyan kicsik, nem csoda, hogy ilyen sokáig nehezen tudnak koncentrálni egy előadásra.
Nagyon kis aranyos volt egyébként a kislány. Szegény, már sírt a tánc közben. : (
Amit észrevettem, hogy az erőltetett, kényszeredett mosolyon kívül nem sokat mosolyognak az emberek, a fényképezkedésnél is mindenki teljesen komoly arcot vág.
Fontos plusz infókat adnak azok az aláírások egy-egy jelenet alatt, pl. a szüleivel kapcsolatban, hogy más munkát játszottak el, ileltve hogy „a diákokat egyszer sem látták ki vagy bemenni az iskolából, csak akkor amikor a forgatókönyvben szerepelt, valószínűleg az iskolában laknak. Ahogy a soy milk factory-nál is, az ott dolgozók is barakkokban élnek a factory területén.” Ezt viszont nem egészen értem, akkor mikor mennek haza? Mikor vannak a családdal?
A vége, hogy nem tudott pozitív dologra gondolni, ami megnyugtatta az egy betanult szöveg volt…
Nem tudom egészen, hogy mit is gondoljak erről a filmről.