Louis Creed, a felesége Rachel és két gyermekük Gage és Ellie új vidéki otthonukba költözik, ahol a közelben elerülő kisállat temető fogadja őket. Miután a macskájukat elgázolja egy teherautó, Louis kénytelen a pórul járt állatot a rejtélyes temetőben eltemetni, ami egyértelműen nem az, aminek látszik, és hamarosan a Creed családnak is rá kell jönnie, hogy a halálnál vannak sokkal rosszabb dolgok is.
Solo_Mayer értékelése
Solo_Mayer
Két dolog tetszett ebben a filmben: a képi világ és az ötlet, hogy spoiler, ez meglepetésként ért, bár a kivitelezés kissé hiteltelen lett a kamionnal, viszont a spoiler bejött. Ehhez a verzióhoz ez a csavar kellett. Ami nagyon nem tetszett, hogy hiányzott a történet sava-borsa, és az a pszichológiai mélység, ami egy jó King-adaptáció elengedhetetlen része, és ami jelen volt az eredeti ’89-es filmben. Ott kitűnően volt ábrázolva, hogyan bomlik meg egyre inkább Louis elméje, és mindenki részéről tapintható volt a fájdalom, mert mindenki hiteles volt, Ellie is, meg pl. nem a spoiler Szóval működött a cihológia, működött ott minden a forgatókönyvtől kezdve a rendezésen át a színészi játékig, itt mindenki részéről hangsúlytalan játékot kapunk, Louis béna, Rachel szürke, Jud szánalmas, a történet és a kivitelezés meg olyan, amilyen. Közepes horrornak jó, King-adaptációnak nem.
