Egyes számú hősünk a minden valószínűleg pszichiátriai határesetnek számító tízéves Wayne Cramp, akinek kizárólagos életcélja, hogy halálra idegesítse és zaklassa ikertestvérét, Lucient. Testvérét „anyámasszony katonájának” csúfolja, s – valamilyen megmagyarázhatatlan okból – kék színű.
Kettes számú hősünk Lucien Cramp. Az érzékeny és huncut fiú imád kötögetni, szeret mindenkinek a kedvében járni, mindentudó és környezetbarát.
Wayne – szerencsétlenségére – nem szabadulhat Lucientől. Lucien – szerencsétlenségére – nem szabadulhat Wayne-től. S – mindkettejük szerencsétlenségére – szüleiknek fogalma sincs arról, hogy mi folyik a testvérek között.
A tisztaság-mániájáról ismert Soap City – Szappanváros – hajdani mocsárvidéken épült. A mocsár egy kis darabja máig fennmaradt, s különös mocsári lényeknek és titokzatos mocsári emberkéknek nyújt élőhelyet.
A nagy kérdés tehát az: e két egymástól annyira eltérő életmód képes-e együtt létezni, harmóniában? Ennél némileg kevésbé fontos kérdés, hogy Wayne és Lucien képes lesz-e valaha is félretenni személyes ellentéteit és át-adni magukat a testvéri szeretet melegségének? Ja és persze, vajon mitől kék Wayne?
Negative_Singularity értékelése
Negative_Singularity
Ah, imádtam :D Emlékszem, hogy anno videokazettára vettem fel a részeket, és még rajzoltam borítót is a tokra.
Igazából ez is egy rettentően szürreális és agresszív sorozat, amit nem ajánlanék gyereknek, ám felnőttnek minden további nélkül – igaz, csak olyannak, aki szereti a könnyed groteszkségbe hányt társadalomkritikát, ami mellőz mindennemű mélységet. Nem tanít, nem nevel, csak szórakoztat, de azt nagyon g*ci módon. Meg kell látni mögötte a gúnyt, úgy az igazi.