Két kutyus és egy cica elhatározzák, hogy elszakadnak a gondjukat viselő családtól, és minden akadályt leküzdve megkeresik régi gazdáikat. Nekivágnak tehát a Sierra-hegység vadonjának a három gyerek és szüleik, Laura és Bob nyomát kutatva. Az állatoknak sejtelmük sincs arról, milyen veszélyek várhatnak rájuk, nem ismerik az idegen, vad világot. Bár hármuknak sem együtt, sem külön-külön nem lehet esélye a túlélésre, mégis elszántan követik azt a belső hangot, amely gazdáikhoz vezeti őket.
Lilla99 értékelése
Lilla99
Egy újabb film, ami felkerült az „elejétől a végéig sírtam” listára. Hol a nevetés miatt, hiszen annyira valós képet és gondolatokat mutattak be az állatokról, hogy nem lehetett kibírni mosolygás nélkül, hol pedig a szomorúság miatt (ami sokszor nem is inkább szomorúság hanem szeretetből jött az állatok felé). Szerintem egy állatos filmet nagyon nehéz elrontani, egyszerűen már a jelenlétük cukivá teszi a filmet, de ha ezek az állatok olyanok mint Árnyék, Sassy és Lutri akkor ez háromszorosan igaz. Annyira jó volt nézni a kalandjukat és a barátságukat ami egyre szorosabb és szorosabb lett. Mindhárman valamilyen tipikus tulajdonságot testesítettek meg, amik tökéletesen illettek a karaktereikhez. Kedvencet választani szinte lehetetelenség, mindenkit csak imádni lehet. Minden alkalommal, amikor valamelyikőjük bajba került spoiler izgultam és majdnem sírtam, hogy mi lesz velük. Holott ez egy családi film, értelem szerű hogy happy end lesz a vége. De mégis. Hihetetlen min mentek keresztül ezek a kis négylábúak és még saját maguk megmentésén kívül arra is volt idejük, hogy másokat is megmentsenek. Az idős bácsit, aki spoiler imádtam. Jó volt látni, hogy gondoskodik róla. És igen, a végén is eltört a mécses, amikor szépen spoiler. Imádtam.
