Isaac Davis, a sikeres vígjátékíró otthagyja televíziós állását, csak azért, hogy minden idejét a regényírásnak szentelhesse. Ám írás helyett inkább megpróbál magyarázatot találni elhibázott életére és a nőkkel való szerencsétlen kapcsolatára. Egyelőre nem sok eredménnyel. Felesége, Jill elhagyja, hogy végre összeköltözhessen leszbikus szerelmével. Isaac szerelme, a középiskolás Tracey szintén szakít vele, mert még fiatal és tanulni akar. Mary, a túlképzett és túl neurotikus újságírónő pedig, akit a legjobb barátja mutat be neki, pont olyan, mint ő, épp ezért elviselhetetlen.
bucinudli értékelése
bucinudli 
Manhattan (1979) 80%
Ez a második korai Woody Allen film (az első Annie Hall volt), amit megnéztünk 2 nap alatt és az ismétlődő szálak egyre zavaróbbak benne. Konkrétan, hogy Woody Allen elvált férfit játszik, akiért megőrülnek a nők. De nem is akármilyen nők: fiatal, mindenki álltal csinosnak tartott nők. Ők csakis Woody Allen karakterét akarják, aki persze mindet le akarja beszélni magáról, de ők csak nem tudnak betelni a tőle kapott szerelemmel. Mindkét filmben számtalanszor elhangzott, hogy ő milyen jóképű, hogy ő milyen szellemes, milyen vonzó ÉS, hogy ő milyen csúcsszuper az ágyban. Persze, lehet mondani, hogy Woody Allen csak szerepet játszik, de ez nem akármilyen szerep. Ezeket a szövegeket, szituációkat ő maga találta ki, ő írta meg magára, vagyis ezekre a nőkre, hogy ők ezt lássák benne, hogy ők szerelmesek legyenek belé. Nem tudom, ez csak nekem zavaró, vagy beteges? Pszichológusok biztos sokat tudnának erről mesélni.
