Hálaadás hétvégéje van New Yorkban. Frank Slade nyugállományú alezredes azért jött a városba, hogy végre élvezze az életet: a jó éttermeket, a gyönyörű nőket, a limuzinokat és a luxuslakosztályt a Waldorf-Astoriában. A vak férfit a fiatal Charlie Simms vonakodva kíséri el az útra, nem is sejtve, hogy egy életre szóló leckét kap. Az együtt töltött napok pedig mindkettejüket örökre megváltoztatják.
darkfenriz értékelése
darkfenriz
1 hozzászólás
Bajban ismerszik meg a barát…és a becsület is. Charlie szinte véletlenül ismeri meg azt az embert, aki később a legnagyobb hatással lesz rá az életben. Frank Slade, nyugalmazott alezredes mogorva, megkeseredett ember, akinek csak a szexen és a whisky-n jár az esze. Amikor unokahúga elutazik, ő is elutazik és magával viszi újdonsult bébicsőszét. Irány New York City! Búcsúzni akar mindentől, utoljára jól kirúgni a hámból. De előre megírt forgatókönyve végén mégis történik valami. Rájön, hogy ez a fiú visszaadta az életkedvét, mert bár sötétségben jár, mégis derengeni kezd valamiféle remény, hogy elfogadja önmagát és változtasson az életén. Talán még újra meg tudja a szívét érintetni Egy asszony illata, amitől újra igazán férfi lehet, akinek van kit magához szorítania. Amit Charlie visszaad Franknek, azt az alezredes is igyekszik viszonozni. Talán ez az egyik legfontosabb, amit kaphattak mindketten az életben, egy igazi társat, akiben még megmaradt a becsület, nem úgy mint az elitgimnáziumban, amely nem méltó ősei szelleméhez. Legalábbis sokáig úgy tűnik…
Úgy érzem nem kell méltatnom Al Pacino-t, mert az elismerések magukért beszélnek. Megérte a 2 és fél órát ez a történet, mert komoly témára hívja fel a figyelmet…és sajnos ez is egyre aktuálisabb mai sunnyogós, kommentelgetős világunkban.
Húha!!!
