A nagyon fiatalon árván maradt Gui-nek, a negyedéves mérnökhallgatónak, amióta csak emlékszik, keményen meg kellett dolgoznia mindenért. Mégis, mialatt az idő megedzette, mindig halk, türelmes magatartású maradt, és szelíd mosoly ül az arcán.
Solo, a Zeneművészeti Kar elsőéves hallgatójának a kisujját sem kell mozdítania, bármit megszerezhet, amit csak akar. Pénz, hírnév, vonzó megjelenés – a fiúnak minden megvan a mosolyán kívül. Amikor Solo édesanyja elhunyt, magával vitte a mosolyát. Semmi sem töltötte be ezt a hiányzó űrt egészen addig a napig, amikor meglát egy mosolygó fiút, aki egy kis kávézóban dolgozik. Ez Gui.
Egy este e két világ találkozik a kávézóban. Egy csésze forró tejért és egy meleg mosolyért Solo minden este visszatér a kávézóba. Gui azon kapja magát, hogy egy késő esti látogatóra vár egy csésze forró tejjel. Estéről-estére a két fiú tovább találkozik ugyanazon helyen, ugyanabban az időben, míg rá nem döbbennek, hogy egymás lélegzetévé váltak, egymás szükségletévé… akár az oxigén.
pvik13 értékelése
pvik13
Nokérem megint egy aranyos nem igazán túl gondolt történettel rendelkező main couple volt SoloGui, de néha már olyaaaaaan szinten furcsa volt Solo. spoilerDe édesek voltak oda se neki, kémia megvolt na az 10/10. d–(^ ‿ ^ )z
Be kell ismernem Side Couple Sindrome hatása alatt vagyok és itt is jobban bírtam PhuKao-t, meg igazából jobban hozzá is tettek a történetükhöz. little bunny ƪ(˘⌣˘)ʃ
Továbbá ott volt a kis fujoshi csaj és az ő „szerelmi” szála hááááát thank you, next.
Az öccse szerethető cuki volt talán még jobbat is érdemelt volna. ¯_(ツ)_/¯
De ettől függetlenül nem volt ez egy rossz élmény, főleg a My Oxygen az tényleg egy fülbemászó nóta ♪└( ̄◇ ̄)┐♪