1. Már amikor az előző részben megláttam, ezt a fekete nagyszájú badass postakocsis nőt, az volt az első gondolatom, hogy ez annyira valószínűtlen, hogy tuti állandó mellékszereplőt csinálnak belőle. Legnagyobb sajnálatomra meg is történt. Nem az a bajom, hogy fekete, nem az, hogy badass, nem az hogy férfias és nem az, hogy postakocsis. Hanem az, hogy ránézek és nem valódi. Nem állítom, hogy nem létezhetett ilyen személy, de ez itt rikítóan nem ideillő. Vagy a színésző tolja túl vagy a forgatókönyvírók vagy én nem tudom, de idegesít, zavar és kizökkent.
2. Mikor beértünk Laramie városkájába, jóleső érzés fogott el a por és a barna színek láttán. Aztán sajnálattal vettem tudomásul, hogy jelenleg a vadnyugat pont olyan unalmas, mint a vadkelet. Esküszöm Durant pillanata volt a legizgalmasabb, mikor vagy 10 mp-ig úgy viselkedett a verekedők szétválasztásakor, mint Bohannon. Aztán ez is elmúlt, mikor az a nagy ötlete támadt, hogy Mickey unokatestvérét alkalmazza rendőrfőnöknek. Sidney nem volt elég tanulópénznek?
3. Az öreg Tao-t bírom, olyan kis szimpatikus feje van.
