Egyre jobban kezdem azt hinni, hogy itt nekem nem csak a sorozattal vannak hibák, hanem az emberekkel. Mert az emberek egyből azt gondolták a fiúra, hogy olyan lesz, mint az apja (elvetemült példa: az én apám egy bicikliszerelő, valószínű én nem leszek az, szóval… huh?), és mindenért őt hibáztatják, pedig nem is tett semmit. Az, hogy mondjuk jóvá akarja tenni a bűnöket, az fel sem merült senkiben. És ez egy tipikus emberi cselekedet, amitől komolyan hányingerem van. (Ha az egyik szülőd okos, akkor neked is annak kell lenned, vagy ha éppen szép, akkor meg szépnek kell lenned. Na, de milyen alapon?)
A másik kedvencem, az a báty karaktere. „A pár évvel fiatalabb hugicám elárvult, így én, aki történetesen alig vagyok nála pár évvel idősebb, én leszek az apja helyett az apja, parancsolgatok neki, meg ilyenek, mert ugye én vagyok az idősebb. Az pedig ugyebár senkit nem érdekel, hogy én is elárvultam.” Szóval, HOGY MI IS A BAJOD? Én a csaj helyében közöltem volna vele, hogy „Köszönöm az eddigi gondoskodásodat, de már én is felnőtt vagyok, ne kezelj úgy, mint egy gyereket. Különben sem vagy az apám, szóval ha én azt akarom csinálni, hogy megölelgetem XY-t akkor megölelgetem.”
A rész végét meg nagyon nem értettem. Most már amúgy nem csak a múltba ugrálunk vissza, hanem a jövőbe is előre? (Írhatták volna, hogy ez valami időutazós film… :/)
Amúgy, ha a szereplők nem kezdenek el igenhamar változni, a történet pedig nem lesz érdekesebb, akkor itt igen nagy bajok lesznek a jövőben…
