Felhő karca
Eddig ez volt a legbarátságosabb (?) epizód. Nem volt szó (még) rangsorokról, nem kellet szembesülnöm, hogy egy kedvencem a lista aljára kerül, és nem zokogtam végig egyetlen stage-t sem. Csak élveztem a műsort. Sírni meg majd sírok jövő héten. :D
Tulajdonképpen most jutottam el véglegesen arra a pontra, hogy nem számít ki lesz az első, örülni fogok, és nem számít, ki az utolsó, szomorú leszek.
Olyan hangulata volt a 4. résznek, mintha egy MAMA előadássorozatot néznénk. Bőven megvolt az a színvonal.
Akkor sorban.
ONF: underrated group, de nagyon. Egyre jobban kedvelem őket. Az az órás jelenet és YooA bevonása is nagyon jó ötlet volt. Meg az is nagyon szimpi, ahogy E-Tion a teljes showt végigfanboykodja. :)
GOLDEN CHILD: a biasomat látni, ahogy azon a hangszeren játszik, amin én is… Az első fordulóban is elállt tőlük a szavam, és ez most se volt másképp. Nagyon sokat készültek, ez látszott, és nem csak abból, hogy kirendeltek a nézőtérre egy egész vonós zenekart :o
ONEUS: annyira tudtam, hogy a LIT lesz ^^. A többi stage ijesztő, zseniális, érzelmes és gyönyörű volt, az övék szórakoztató. Nem „vigyázz, megeszünk/megríkatunk/elhozzuk a legnagyobb rémálmodat”-, hanem egy „gyere, bulizz velünk”-előadás. Büszke vagyok rájuk, ha végül nekik is kell menniük, nem fognak olyan könnyen távozni.
VERYVERY: Míg a többi csapatnál már elég jól kirajzolódott egy-egy koncepció, – mint az ONF-nél a gonosz király, a Golden Child-nál ez a klasszikus művészet keverése modernnel már egészen a 90 másodperces előadásuk óta, a ONEUS-nál az emberközeli király, akit nem hagy hidegen se a „nép” szenvedése (Warrior's Descendant), se az öröme (LIT), a The Boyz-nál ez a filmszerű bemutatása a koronáért dúló harcnak, vagy a TOO utópia vs. disztópia elképzelése – addig a VERYVERY-t egyelőre sehová sem tudom tenni. Mármint az előző fordulóban Kangmin a dal közepén valószínűleg az évszázad aegyo-ját hajtotta végre, most meg az ő performance-uk volt az, ami miatt tízpercenként csekkoltam, van-e illetéktelen személy a házunkban. Ijesztő volt. És zseniális. Komolyan megleptek.
(Kicsit olyan feelingem volt, mintha egy VIXX-viedóklippet néznék, akik ugye szintén a Jellyfish Entertainment-nél vannak, Ravi fel is tűnt ebben a részben. Na, nekik is voltak rémisztő dolgaik. Bennünk élő sötét angyal… Voodoo-babák… Ez a cég névjegye, vagy mi? :D)
TOO: nagyon ügyesek, de nekem most ők tetszettek a legkevésbé, főleg, hogy elrontották a kulcsjelenetet (egyébként a ONEUS és Golden Child is hibázott, és az övék feltűnőbb volt, szóval talán nem lesz belőle nagy baj)
THE BOYZ: Náluk már korábban is tetszett az, ahogy kihasználták a színpad összes szintjét, a földet, a másik tag hátát, a levegőt… Megmaradtak a színpadon? Hát persze, hogy nem. Kiültek a nézőtérre, ahol egyébként néző híján annyi kábel és felszerelés van, ami egy NASA-program szükségleteit is kielégítené :D. Nem kérdés, hogy ők a mezőny legmagabiztosabb és legbátrabb csapata. A második fordulóban, ha egy-egy elemet elrontanak, végződhetett volna csonttöréssel. Itt a srácok egy ponton szó szerint a tűzzel játszottak! Per pillanat egyértelműen ők dominálnak és határozzák meg azt a szintet, amit a többi versenyző is meg akar ugrani.
Ha nekem kéne összeállítani a rangsort, őszintén szólva bajban lennék.
Kinek mi a rangsora?
Kit nem szeretnétek semmiképpen se, hogy kiessen?