Lois Lane: A szülinapi ajándékom kezd elmúlni. Már nem látom a rádióhullámokat. Nem hallom a csillagok énekét. Fáradt vagyok és mindenem sajog, mintha egész éjjel táncoltam volna. Köszönöm, hogy eltölthettem egy napot a te világodban.
Superman: Tudod, mást is csinálok. Úgy értem, azon kívül, hogy Superman vagyok.
Lois Lane: Remekül utánzod Clark Kentet. Majdnem rászedtél. Várj csak, míg elmondom neki.
Lois Lane: Most már minden világos. Azért hozott ide, hogy egy szupergyermek-faj anyja legyek. Azt nem hagyhatom. Felnőnek és mindenkinek hazudni fognak.
Lois Lane: Az a kulcs nem lehet biztonságos.
Superman: Miért nem próbálod meg?
[Lois megpróbálja felemelni a kulcsot a földről]
Superman: Egy törpecsillag-anyag darabjából faragtam ki. Félmillió tonnát nyom.
Lois Lane: Tehát te vagy az egyetlen, aki fel tudja emelni.
Superman: Elég keményen dolgozom, Lois.
Jimmy Olsen: Biztosan nem akarsz beszédet mondani a megemlékezésen? Több ezer ember fogja leróni a tiszteletét.
Lois Lane: Nem halt meg. Odafönt van és megjavítja a Napot. És amikor végzett, visszajön. És én itt fogom őt várni.
