Sri, annak érdekében, hogy apja orvosi kezeléséhez szükséges pénzt összegyűjtse egy gazdag és titokzatos nőnél jelentkezik állásra. Azt a feladatot kapja, hogy két másik lánnyal együtt végezzen tisztító rituálét a gazdag nő unokáján Delin, aki az úgynevezett „1000 napos átok” áldozata. Az átok… [tovább]
Sewu Dino (2023) 1★
indonéz · angol
Szereposztás
| Mikha Tambayong | Sri |
|---|---|
| Givina Lukita | Erna |
| Karina Suwandhi | Karsa Atmojo |
| Rio Dewanto | Sugik |
| Pritt Timothy | Mbah Tamin |
| Gisellma Firmansyah | Dela |
| Agla Artalidia | Dini |
Várólistára tette 2
Kiemelt értékelések
Tony_Soprano 
Sewu Dino (2023) 70%
Egyre inkább úgy érzem, hogy felesleges fárasztanom magam hollywoodi horrorokkal, mivel az ázsiai (koreai, japán… stb.) filmipar, jelen esetben pedig az indonéz horrorok megkajálják az amcsi mozikat reggelire. Mondom ezt úgy, hogy közben azért nagyon sok amerikai film született, melyek tetszenek és sok belőlük örök kedvenc. Mindenesetre a 2010-es évek elejétől-közepétől egyfajta hanyatlás azért megfigyelhető. Ezzel szemben az ázsiai mozik aranykorukat élik. Sok vacak készül ott is, de ezeknek jóval kisebb az aránya, mint az amerikai filmek esetében… szerintem.
Jelen film, a Sewu Dino egyszerű és nem túl eredeti alapötletre épül, mégis a végeredmény egészen kreatív és borzongató. Az Indonéziára (is) jellemző gazdag hiedelemvilág itt is remek forrást nyújt a filmes eszközökkel való meséléshez.
Szokás szerint a kezdet kissé suta, a forgatókönyv darabos, de ez csak a mozi elejére vonatkozik, utána aztán belecsap a lecsóba.
A színészek hozzák a kötelezőt. Aki látott már indonéz horrort, az szerintem tudja, hogy egy nyugati filmhez képest nagyon más a színészi előadásmód, ennélfogva a Sri-t alakító Mikha Tambayong játékán agyalnom kellett, ugyanis nehezen tudtam eldönteni, hogy most vagy nagyon gyenge alakítást láttam, vagy pedig iszonyat jól hozott karaktert… inkább utóbbi felé hajlok. Csakúgy, mint a megszállt lány esetében is, durván túl van tolva, de mégis teljesen jó. Igazából mindegy is, hihető volt.
A hangulat, amit egy horror esetében a legtöbbre értékelek itt majdnem jelesre vizsgázott. A helyszín tökéletes egy horrorhoz: erdei kunyhó, melyet mintha csak az Evil Dead-ből fújt volna át a szél Indonézia sötét erdeibe… a magnóról nem is beszélve. Nyilvánvalóan ez egy főhajtás Raimi felé. A szűk, sötét belsők sem épp nyugtatólag hatnak a nézőre.
Tény, hogy a Sewu Dino is hozza a possessed-mozik közhelyeit, de engem most ez egyáltalán nem zavart, belefeledkeztem a hangulatba. A fényképezés jó, bár itt nem voltak olyan szépen komponált képek, mint pl. az Exhuma-ban, de nem volt panaszra okom.
A befejezés, a megoldás a film kezdetéhez hasonlóan kissé zavaros volt, de az is lehet, hogy csak nagyon fáradt voltam már. Összességében tehát semmi világ-vagy műfajmegváltás, viszont erős hangulat, viszonylag érdekes sztori, jófajta paráztatások. Arról nem is beszélve, hogy mint kb. minden indonéz horrorban, ebben is volt egy olyan jumpscare, amitől majdnem vonalkódos lett a gatya. Tetszett. Hatésfél csillagot érdemel, ami hétcsillag.
