Szász Zsófi a Platon Karataev zenekar egy évét kísérte végig, fesztivál backstage-ektől lemezfelvételeken át egészen hazáig. Portréfilm egy zenekarról, amelynek tagjai karrierjük felívelésének közepén egyszerre ugrottak bele a stílus- és nyelvváltásba, koncert után, a hajnali hazaúton pedig… [tovább]
Szász Zsófi a Platon Karataev zenekar egy évét kísérte végig, fesztivál backstage-ektől lemezfelvételeken át egészen hazáig. Portréfilm egy zenekarról, amelynek tagjai karrierjük felívelésének közepén egyszerre ugrottak bele a stílus- és nyelvváltásba, koncert után, a hajnali hazaúton pedig Pilinszky-sorokról értekeznek.
Hogyan lesz akusztikus indie-folk hangzásból magyar nyelvű pszichedelikus rock? Miért hagyja el egy együttes a nemzetközi népszerűség küszöbén a sokkal közérthetőbb angol szövegeket? A hétköznapjaikban is a föld fölött lebegnek-e azok a zenészek, akik belső merülésről, énen túli megélésekről énekelnek a színpadon? Hogyan egyeztethetőek össze a próbák, a hajnalig tartó koncertek és egész nyarakat lekötő turnék az apasággal? [bezár]
