Kingdom: Legendary War (Road to Kingdom 2.) (2021–2021) 98% 20★

Annyira halogattam az értékelés megírását, hogy el is felejtettem mit terveztem írni. Ehhez hozzátartozik, hogy volt egy kis törésem, amikor annyira nem jártam fel ide, hogy totál elleptek a frissek… Szóval, jobban tetszett, mint a Road to Kingdom, ami valószínűleg annak tudható be, hogy itt nem lebegtették Damoklész kardját is csórik feje felett. De azért msnake evil editing hobbija itt is megjelent spoiler Amikor elkezdtem a sorozatot, még egyik bandát sem ismertem közelről. Itt szerettem bele az Ateez, a BTOB és az SF9 srácaiba. A Wonderland feldolgozása lett a legkedvencem fellépésem. Itt is úgy éreztem, hogy senki sem érdemelte meg az utolsó helyet, főleg nem, az aki kapta. Egy olyan előadás után… Mindenesetre nagyon tetszettek a bandák interakciói és az előadások is.

De sajnálom, hogy vége van! Borzasztóan szerettem a műsort, bármeddig el tudnám nézni. :)
Személy szerint én inkább k-rock párti vagyok, így csak nagyvonalakban ismertem a csapatokat. Nagyon jó volt “közelebbről” is megismerni a tagokat, kik is bújnak meg a nevek mögött. :)

Igazából nem is érdekelt a végén, hogy ki győz, egyszerűen mindenkinek örültem volna, maximálisan kitettek magukért a csapatok. Lenyűgöző, hogy mennyi energiát képesek mozgósítani, itt nem lehet olyan tagot találni, aki lazsálna. Maximálisan megvan a tisztelet a másik felé, hogy nem veszik félvállról a felkészülést és sokszor éjszakákba nyúlóan gyakorolnak.
Betekintést nyerhetünk abba is, milyen zsenik lapulnak egy-egy csapatban, akik nem “csak” énekelnek és táncolnak, hanem nagyon komolyan részt vesznek a zene- és dalszerzésben, megalkotnak komplett koreográfiákat, koncepciókat… daebak!!
Pl. fogalmam sem volt róla, hogy a StrayKids trimuvirátusa ilyen komoly számít tud felmutatni, mint saját szerzemény. o.O
Mindenkit jó volt nézni a saját kis stúdiójában, hogyan alakulnak a dalok, milyen random módon jön egy szuper ötlet, ahhh nagyon élveztem nézni! :))

A produkciókról nem szeretnék sokat írni, mert holnapig itt ülnék, de őszintén szólva a kedvenc előadásaim a BTOB-hez köthetők, pedig nyilván nem azok voltak a legeslegjobbak. Mégis. Olyan hihetetlen karizmájuk van, még így is, hogy nem teljes a csapat, hogy az valami hihetetlen.
Igazán szívet melengető volt látni a fiatalabbak rajongását és tiszteletét feléjük és az ő őszinte törődésüket a fiatalok irányába. Love, love, love!!

Rengeteget lehetett nevetni a részek alatt, néha megkérdőjeleződött, hogy csakugyan a BTOB tagok a legérettebbek-e. (Khm, nem.) :’D
Emellett sokszor meghatódtam, izgultam, szorítottam a csapatoknak, sajnáltam őket, ha valami nem úgy sikerült… élveztem nagyon! :))
Kár, hogy vége! :)

Nagyon szeretem minden percét: az előadásokat épp annyira, mint a behind-the-scenes felvételeket. Megnéztem mindenféle sajtókonferenciát, interjúkat, a csapatok egymással való interakciójáról készült videókat, nagyon tetszett mindenki. Természetesen azoknak szurkoltam, akiket ismertem és szerettem előtte, de az általam eddig nem ismert együttesek is remekül teljesítettek. Élveztem a zenét, nagyon jól szórakoztam, jókat nevettem (Melody vagyok, szóval nem lepődtem meg annyira a BtoB hülyeségein, és nagyon jó volt látni őket a fiatalokkal együtt. Nem mintha ők annyira öregek lennének…)
Gazdagabb lettem, és folyamatosan hallgatom a zenéket :)