Dokumentumfilm egy dél-koreai komp elsüllyedéséről. A kialakult vészhelyzetre adott első reakció alkalmatlansága következtében több száz ember, többnyire gyerekek vesztették el életüket.
Várólistára tette 13
Kiemelt értékelések
Theana
A rothadó társadalmunk egy töredékébe nyújt bepillantást. Nagyon sokkoló és elszomorító. A külsőségeit nézve nagyon informatív, az interjúk is változatosak, a tengeres rész az elején és a végén egy keretbe foglalja a filmet. Jó, hogy nincs alatta narráció csak felirat. Különösen felkeltette a figyelmem az a fajta illusztrálás, ahogy a lezajlott párbeszédet mutatták be másodpercre pontosan.
barbikaunatkozik
A szülőkről nagyon kevés szó esett és a háttér történések is le lettek egyszerűsítve. Ezt így itt hagyom: https://www.youtube.com/watch… Ez főleg a szülők szemszögéből, az „info cserékről” és néhány bennfentes rejtett kamerás beszélgetéséről szól (nagyjából), ami azon a napon végig történt. Az, amit ott műveltek… Nincsenek szavak az ilyesmire, komolyan!
Gwener
Az egyik komment a film alatt:
I’m one of the people who worked directly at the scene immediately after the sinking. I feel this movie largely skipped a very important part – the utterly incomprehensible behavior of state agencies in the days following the sinking. The days immediately afterwards when the parents came to the small port from which rescue works were organized and still hoped their child may have survived in one of the airpockets. The heart-wrenching hours and days of desperation when the parents waited and stared at the ocean imagining their child just about clinging to life in the dark and cold water inside the ship while the time was clicking by and nothing was hapenning. The way the government treated the parents. The way the government agencies including the coast guard sabotaged the efforts of civilian divers and civilian scientists and specialist who came to help. The way the high government official took the helicopter that was supposed to transport a korean student in serious condition from the port to hospital. The student then had to be transported by road, which took a lot of time and the student died…. there’s just so many things…
I feel this part was just brushed over in the movie. The reality was much worse and really truly utterly incomprehensible.
It’s scary that a government of a democratic country could reach such lows. I’m proud that at the end the Korean people took power into their hands and the government has changed. Korea reforms really fast and I have hopes for the future but the Sewol times were really a dark period…
