Kiemelt értékelések
Az előző Seidl-filmhez hasonlóan szánalmas szereplők, de a szituáció más: a háziállatokat lakásban tartó, néha túlszerető emberekről, és az állatok (kutyák, macskák, nyuszik, görények) sanyarú sorsairól mesél. Ezúttal több, mint egyszerű dokumentumfilm, mert a szereplők konfliktusai is nyersen bemutatásra kerülnek, szakítás, családon belüli problémák, melyeket nem csak a házi kedvencek költségei és problémái okoznak. A legabszurdabb jelenetek is ütnek, mint a kutyus emberekhez méltó temetése (egy pap búcsúztatójával és szertartással), vagy a kutyáikkal alvó, őket folyton puszilgató és simogató és ölelgető emberek. Netán a szexpár, akik a többiekhez képest sokkal normálisabbnak tűnnek. Lehetne egy fél órával rövidebb, sok jelenetet megvághattak volna. Ebben is akadnak Wes Anderson-ra emlékeztető részek.
