A filmnek három mottója van, ezek köré épül a történet. Az első mottó: „Soha ne higgy annak, aki igazat mond”. A második: „Akkor is szolgáld Istent, ha nincsen”. És az utolsó mottó: „A szenvedést is meg lehet unni”. Nicolaus Myslicki ezt mondta: „Szerintem ő szent volt, mégpedig azért, mert… [tovább]
A filmnek három mottója van, ezek köré épül a történet. Az első mottó: „Soha ne higgy annak, aki igazat mond”. A második: „Akkor is szolgáld Istent, ha nincsen”. És az utolsó mottó: „A szenvedést is meg lehet unni”. Nicolaus Myslicki ezt mondta: „Szerintem ő szent volt, mégpedig azért, mert kiderült, hogy nem hisz Istenben, és mégis egész életét annak szentelte, hogy a többi ember hinni tudjon”. A film egy szektavezetőről szól, aki paráznaságért kiközösíti a barátját, majd különös kapcsolatba kerül egy idős hölggyel, aki szerelemért cserébe megtanítja, hogy az ember hogyan jöhet rá álmában, hogy álmodik. A szektavezető álmaiban Istent keresi és rá is talál egy lakóház alagsorában – beszélgetésükből kiderül, hogy hősünk a bűnről sajátosan vélekedik, és ennek a vélelmének gyülekezeti tanításaiban, valamint személyes tanácsaiban hangot is ad. A gyülekezet többi, korrupt vezetője végül kiközösíti őt magát is, de ahogy a rendező mondta: „Azt hiszem, nem hamis tanai miatt közösítették ki. És azt hiszem, nem a bűn, a tévedés tesz valakit álszentté, mert nem attól rossz egy gyümölcs, hogy kukacos, vagy piszkos. És biztos vagyok benne, hogy a korruptak közösítették ki. És mi a korrupció? Az a rossz gyümölcs. Ami ehetetlen és nem az egész közösség lelkét táplálja, hanem csak a férgekét.” [bezár]