A teaültetvényes John Wiley a második világháború után Angliába utazik, ahol elnyeri a szépséges Ruth szívét, és magával viszi a lányt a birtokára, Ceylon-ba. Ruth-ot lenyűgözi a vidék szépsége és fényűző, új otthona, de boldogságát hamar megkeseríti elzártsága, az a tény, hogy ő az egyetlen fehér nő a környéken, férje egyre gyakoribb dühkitörései, a kialakuló kölcsönös testi vonzalom az ültetvény vezetőjével, Dick Carver-rel, és a helyi elefántok támadásai…
Ekhal értékelése
Ekhal
Elizabeth Taylor-t korának legszebb színésznőjének tartották. Ezzel nem is nagyon lehetne vitatkozni. Tekintetével felperzseli a talajt és jól is alakít. :)
A történet a nem kevésbé gyönyörű Srí Lankára (akkori nevén Ceylon) repít minket, ahol egy szerelmi háromszög kezd kibontakozni és bepillantást nyerhetünk egy teaültetvény mindennapjaiba. És a lezüllött telepesek hóbortjaiba.
Nem szabad elfelejtkezni a szintén csodálatos elefántokról, akik szerves részét képezik a cselekménynek és akik a sziget szimbolikus állatai (a filmben a helyi lakosok „elephant people” vagyis elefántember névvel illetik őket fejlett empátiaérzékük és intelligenciájuk miatt). Kapunk néhány igencsak jó és „bátor” jelenetet ezekkel az egyedülálló lényekkel és őszintén szólva a mai napig megállja a helyét néhány jelenet. Nem lehetett könnyű ezt összehozni akkor.
Miért van -2 csillag mégis? A történetben van egy pont, ahol spoiler hiányérzetem volt, illetve spoiler.
Legszívesebben elmennék most Srí Lankára megfigyelni az elefántokat természetes környezetükben. :)
