Szingapúr, 1942: a japán hadsereg lerohanja az országot, és foglyul ejti a külföldi kolónia tagjait. Külön internálják a férfiakat és külön az asszonyokat és gyermekeket. Az asszonyok táborában játszódik az emberi méltóság legyűrhetetlenségét szimbolizáló megindító történet. A táborban mostoha körülmények uralkodnak: fogytán a víz, az élelem és a gyógyszer. Adrienne a londoni Royal College of Music növendéke volt. Ugyanúgy fél, mint a többi asszony, mégis erejét összeszedve kórust alakít a tábor lakóiból, az őrök ellenállása közepette. A megaláztatások során a zene egyetemes nyelve nyújthat egyedül reményt a soknemzetiségű közösségnek.
darkfenriz értékelése
darkfenriz
A helyszínek szépek, a történelmi események és megrázkódtatások megkérdőjelezhetetlenek. Azonban ez a fajta megközelítésmód, a dalolászás az apácákkal nem az én világom. Minden bizonnyal borzasztó volt a trópusokon is, de azért egy gulág szerintem még borzasztóbb lehetett. Kenjünk csak minden sarat a japánokra, hisz a szemük se áll jól!
Láttam már jobb történelmi filmet is, még ha megtörtént esetet dolgoz is fel és a tábort túlélők tapasztalatairól regél.
