István_Bene  értékelése

Három magyar filmet néztem meg az elmúlt három napban. Ez volt közülük az első és véleményem szerint talán a leggyengébb darab. Valahogy nekem a főszereplő jelleme nem volt szimpi. Értem én, mit szerettek volna kihozni belőle, hogy ellenszenvet váltson ki a nézőben is. A főhősünk a kilakoltatásért felfelős végrehajtó, egy labilis, neurotikus személyiség, aki az események következtében ugyan jelentős fejlődésen megy keresztül, de a végkifejleten ez már mit sem változtat. Vártam volna a feloldozást, de ez csupán a karakter számára okozhatott némi megnyugvást, a néző számára aligha. Mondjuk nem is lenne igazi magyar film, ha nem hordozná magában a ránk és történeteinkre jellemző több évszázados keserűséget. Ez azért a mai magyar filmgyártást is utolérő elamerikanizálódás korában nagy szó, tekintve, hogy egy 2021 filmről beszélünk. Ha már itt tartunk, volt egy két olyan apró mozzanata a filmnek, amit jelen korunk cancel kultúrájában nagyra értékeltem és bátor dolognak tartottam, bár az állatok kínzását nem támogatom. Igazán jó karaktereket Ilona nénin kívül nem tudnék mondani. Végig együtt lehet érezni a nénivel, akinek morális, emberi oldalról nézve teljesen jogosak a reakciói. Ha a végrehajtó az időzített bomba, akkor Ilona néni a gyújtózsinor, pedig a film végéig jórészt csupán a hangját lehet hallani. Érdekes témákat is boncolgatna a film, de ezek valahogy kevés játékidőt kapnak. A szülő gyermek kapcsolat, a felnőttkori elvárások, az önmegvalósítás, ezeket mind mind jobban ki lehetett volna fejteni, lehet, hogy meg akarták őrizni a szatírikus jellegét és persze a fő téma irányát, a kilakoltatást, de ha csak egy 20 perccel többet szánnak rá, máris jobb lett volna. Tipikusan egyszer nézős darab, ha éppen nincs jobb esti programja az embernek.