Rohamosan épülő szocialista város valahol a Duna partján, az ötvenes évek elején. Ott tanárkodik, szervezi a piros betűs ünnepeket, vigyáz a focisták erkölcseire és teszi, amit tenni jónak lát Csocsó, született Csomai Gusztáv. Ez a történet leginkább róla szól, az életvidám, optimista és örökké tevékeny Csocsóról, aki minden üldözés, macerálás és egyéb zaklatás ellenére is ember maradt az embertelenségben. Az eseményeket elsősorban a tizenhárom éves Pék Zsoltika naplójából ismerjük meg, aki számára Csocsó nemcsak oroszul kevéssé beszélő orosztanár, hanem atyai jóbarát és példakép is.
adrica értékelése
adrica
Régebben jobban szerettem, most egy kicsit elnagyoltnak látom már, de a Koltai nevéhez fűződő filmek közül az egyik kedvencem. A tata és Gubinyi karaktere a legélőbb számomra, mindkettejük története megérint. És akármennyire poénra van véve a dolog, én ilyen filmeknél is mindig sűrűn hálát adok, hogy nekem már nem kellett részt vennem ebben a majomkodásban, és ilyen félelemalapúan berendeznem az életemet. Éppen elég annyi, amennyi most is van…
Egyébként most belegondolva Csocsó nagy hipster volt: elrepült a léggömbökkel before it was cool ^.^