Epizód
| Évad | Rész | Cím | Írta | Rendezte | |
|---|---|---|---|---|---|
| 3 | 3. rész | Közlekedési dugó Gridlock 2007. április 14. | Russell T Davies | Richard Clark |
Epizódnézések
Végre visszatért a jó öreg kedvencem, a szimbolizmus! *--*
Kész szimbólumorgia, és ráadásul még a cselekmény látható oldala is izgalmas volt, a helyén volt, visszautalt korábbi részekre, és nagyon-nagyon korrekt történetet adott ki. Pedig az előzetese alapján nem nagy reményekkel kezdtem hozzá.
A legjobban az autópályához tartozó szimbolizmus tetszett, miszerint az emberek évtizedeken át ülnek a dugóba, mire eljutnak valahová, évtizedeken át tepernek célokért úgy, hogy csak tyúklépéseket tesznek. Illetve maga a szmogszint és az autósor a környezetszennyezésre és a nagyvárosokban használt túl sok autóra is remek utalást adtak. Az egészre pedig felhelyezte a koronát, hogy csak a kiváltságosak haladhatnak gyorsabban, hogy ha probléma adódik, akkor a hatóságokra nem lehet számítani, cserben hagyják az embereket. Fantasztikusan kivitelezett, sokszorosan rétegezett kritika, imádom azokat a részeket, amikben ez nagy hangsúlyt kap.
Hasonlóan tudok nyilatkozni Martha-ról is, részről-részre egyre jobban elvarázsol a nő, okos és igazán talpraesett, sokszor a Doktorral töltött idejét meghazudtolóan viselkedik, nem olyan dolgok miatt kerül bajba, mint Rose, Donna vagy az, az IT-s gyerek, akit egy részben Rose felszedett; nem azért, mert nem gondolkozik, nem azért, mert nem jó a szituációfelmérése. Hanem, mert… csak egy számára teljesen ismeretlen közegben próbál boldogulni. Az emberrabláskor is gyorsan kapcsolt, és villámgyorsan megtalálta a leghatékonyabb módszert, ami a céljához vezethette volna, a lélekjelenléte zseniális, és kreatív problémamegoldásban is parádés. Az a gondolatmenet, hogy hogyan menekülhetnek meg a rákok elől, nagyon ott volt, gyorsan és precízen ki tudja hámozni az emlékei közül azokat az akár véletlenül is felszedett információkat, amik az adott helyzetben segíthetik. Az agya analitikus mivoltát pedig mindennél jobban bírom, amikor mondta a Doktornak, hogy ugyanoda vitte, mint Rose-t, mire a Doktor rávágta, hogy „Mi ezzel a baj”, és Martha némileg nyersen rákérdezett, hogy „Nem hallott még a lélektanról?”, akkor nagyot vigyorogtam.
Tennantot változatlanul jobban szeretem démonként… de jó néhányszor megnevettetett. :D Főleg, amikor megjegyezte, hogy feltalált egy sportágat meg, amikor sajnálta a kabátja elvesztését, mert Janis Joplin adta még neki. xD