Epizód
| Évad | Rész | Cím | Írta | Rendezte | |
|---|---|---|---|---|---|
| 1 | 8. rész | Nincs gyász No Mourners 2021. április 23. | Vanya Asher, Daegan Fryklind | Jeremy Webb |
Epizódnézések
Matthias és Nyina nagyon aranyosak voltak. *--* Tőlük még az sem zavart, amikor kezdték túlzásba vinni az évődést, remekül megalapozták a Hat varjús eredetsztorijukat, és a párok közül az ő lényegüket kapták el a legjobban.
Kaz, Jesper és Inej bámulatosak voltak, a fő szálhoz képest hiába mellékszereplők, minduntalan ők aratták le a babérokat, és még azt is elmondhatnám, hogy nagyobb szerepet vettek ki a történet irányításából, mint azok, akik varázserővel rendelkeznek.
Megmosolyogtatott, amikor Kaz próbált némi értelmet verni Mal fejébe az Éjúr lerohanásával kapcsolatban, hogy utána így is, úgy is eluralkodjon a káosz, amibe most már egyetlen józan gondolkozóként muszáj volt neki is beleugrania. Nagyon badass volt, amikor egy szál sétapálcával felvette a harcot a volkrával, ami rátámadott Inejre, és mint mindig… most is elismerésre méltóan megőrizte a hidegvérét. Szinte már félelmetes a kisugárzása, ahogy csendben, mozdulatlanul, pengeéles tekintettel figyel, azonnal kirajzolódik mindenhol a természetes hierarchia, ahol felbukkan. A tény, hogy akárki akármit csinál, Kazé az utolsó szó még Alinát is óvatosságra intette, hiába ő a Napidéző, a váltságdíj kérdésében mégis Kazé volt a hatalom.
Inej osonásai méltóak a könyvben megjelenítettekhez; Jesper és Kaz lazán tervezgetnek, ő pedig közben Mal mögé lopakodik és lefegyverzi úgy, hogy nem is tűnik fel ebből a másik három résztvevőnek semmi. Amikor mellkason dobta egy tőrrel spoiler, akkor nem bírtam abbahagyni a röhögést, egyrészt parádés célzás volt, másrészt… kevesen vannak a hajón, akik merték volna ehhez venni a bátorságot. A célszemélyt is inkább a tiszteletlenség dermesztette le, mint maga a penge. Imádom, ahogy Ketterdam gengszterei ennyire nyíltan és gátlástalanul az általános Ravkbabeli szabályok felett állnak, és ezáltal állandóan meglepik a más módszerek szerint mocorgó szereplőket. Csodás easter egg volt, hogy hogyan került Inejhez az a tőr, amit Szankta Alinának nevezett el, viszont már némileg szemforgatásra ingerelt a túláradó vallásos buzgalom, amivel Alinát csodálta.
Jesper még éles helyzetekben is humoros a hatékonysága mellett, nem az első szívtörő volt, akivel leszámolt két pisztollyal, pedig a legerősebb grisák közé tartoznak… És a nyugikecskéről sem feledkezett meg. :D
Alina nagy szembenállása az Éjúrral kellően magasztosra sikerült, feltette a karakterfejlődése tetejére a cseresznyét. :3 Amikor Mal nekiugrott az Éjúrnak, az számomra egy kissé nevetséges volt, hiszen távolról sincsenek egy súlycsoportban, de legalább tartották magukat ahhoz a készítők, hogy Alina igaz barátja, és nem pedig az az intoleráns, nyafogós görcs, mint amilyennek a könyvekben mutatta magát rendre. A Zónán belüli alagút és a Zóna terjedése is szemet gyönyörködtető számítógépes munka.
Összességében… majdhogynem teljesen lenyűgöztek, sokkal jobb lett az adaptáció döntő része, mint sejtettem, várom a második évadot, és bizonyára rövidesen újra fogom nézni még egyszer az elsőt.
Az egyetlen tüske viszont továbbra is Ben Barnes. Jót tett neki, hogy az Éjúr nyíltan gonosz volt az utóbbi két epizódban, de az Éjúr egyszerűen…. nem ilyen, nem tetszik, hogy átformálták a drágám jellemét. Ez a karakter, akit a képernyőn láttam, nagyon messze van az ő valódi személyiségétől, Ben Barnes változata egy idealista, aki a nagyobb jó szándéka mögé bújva szedi a cél eléréséhez szükséges áldozatokat, igazolva mind a külvilág, mind saját maga előtt, hogy ő egy meg nem értett hős, egy jótevő. INFJ / ENFJ, küldetéstudatos, Hitler / Grindelwald típusú gonoszt csináltak a könyves Éjúrból, aki messze nem ilyen. A könyves Éjúr nagyon hasonlít Kazre személyiségben és gondolkozásmódban, csak híján van minden olyan határnak, amik Kazt emberivé teszik. Logikus, hidegvérű, könyörtelenül célorientált és a hatalom érdekli. Távolról sem ennyire érzelmi alapú, nem akarja bemagyarázni senkinek, hogy ő a jó fiú, miután nem szükséges az a terv szempontjából, neki az számít, hogy ő legyen a csúcson, és mindenki előtte hajbókoljon, rettegjenek tőle. Manipulációra használja az idézőjeles „nemes célokat és álmokat” azokkal szemben, akikről tudja, hogy idealista típusok, ezáltal, így nyerhetőek meg, de általánosságban a racionális, taktikus erőfitogtatás a jellemző rá, és nem veri át saját magát azzal kapcsolatban, hogy mit akar, hogy melyik oldalon áll a történetben. Nem egy álomkastélyra és álomtársra váró, üldözött hősszerelmes, akit elvakítanak a saját téveszméi. :P Ezért a kicsavarásért haragszok.
