A film Akerman utolsó munkája, amely megrendítően személyes és egyben elmélyült reflexió az emberi kapcsolatokra, az emlékezésre, a halandóságra és a technológia által közvetített kommunikációra. A középpontban Akerman idős édesanyja áll, egy holokauszt-túlélő, akivel a rendező többnyire… [tovább]
A film Akerman utolsó munkája, amely megrendítően személyes és egyben elmélyült reflexió az emberi kapcsolatokra, az emlékezésre, a halandóságra és a technológia által közvetített kommunikációra. A középpontban Akerman idős édesanyja áll, egy holokauszt-túlélő, akivel a rendező többnyire Skype-on és otthoni felvételeken keresztül beszélget. Az anya brüsszeli lakása egyszerre lesz intim tér és emlékezethely.
A filmben finoman, de mélyen jelenik meg a modern technológia hatása az emberi közelségre és az eltávolodásra — mindezt Akerman visszafogott, mégis mélyen érzékeny eszköztárán keresztül. [bezár]
