A fajok vándorlása nem új keletű. A kereskedelem, utazás fejlődésével a kikötők, repülőterek, pályaudvarok kiváló terepei a különböző földrészekről érkező „potyutasoknak”. Új környezet, új klíma, új vetélytársak, új kihívások várnak a hivatlan élőlényekre. A katicabogár nagyra nőtt fajtársaival… [tovább]
A fajok vándorlása nem új keletű. A kereskedelem, utazás fejlődésével a kikötők, repülőterek, pályaudvarok kiváló terepei a különböző földrészekről érkező „potyutasoknak”. Új környezet, új klíma, új vetélytársak, új kihívások várnak a hivatlan élőlényekre. A katicabogár nagyra nőtt fajtársaival küzd az élelemért, a folyami rákot halálos betegséget terjesztő vírussal fertőzik meg a távoli rokonok, a kagylók kiszorulnak a kövekről, a honos csigák letarolt növényzetet találnak, a vörös hangyáknak, a földben fészkelő darazsaknak menekülniük kell. Versengenek az élőhelyért, a táplálékért, kereszteződéssel hibrideket hozhatnak létre. A honos élővilág a szemünk előtt alakul át. Az utóbbi évtizedekben gyorsabban terjednek egyes vírusok, kórokozók, az allergének száma nő, és növekednek a gazdasági károk is. A talán visszafordíthatatlan folyamatért az inváziós fajok térhódítása is felelős… Az a látszólag ártalmatlan, „csendes gyarmatosítás” lassan globális méretű problémává terebélyesedik. (port.hu) [bezár]
