„Filmjeim sokat köszönhetnek a cirkusznak. A bohócok hivatásom nagykövetei voltak…” – mondta egyszer Fellini. Hitvallása ezen a filmjén is átfénylik, amely nem más, mint személyes emlékek, vallomások, dokumentumok, riportok és víziók egymáshoz kapcsolódó láncolata a múlt század elejétől az… [tovább]
„Filmjeim sokat köszönhetnek a cirkusznak. A bohócok hivatásom nagykövetei voltak…” – mondta egyszer Fellini. Hitvallása ezen a filmjén is átfénylik, amely nem más, mint személyes emlékek, vallomások, dokumentumok, riportok és víziók egymáshoz kapcsolódó láncolata a múlt század elejétől az 1960-as évekig. Rekviem a cirkuszért, a letűnt nagy clownokért. A rendező kis stábjával felderítő útra indul, hogy választ kapjon, hová lettek a régi nagy nevek, mivé lett a cirkusz nagy varázsa. Róma, Párizs egykori legendás helyein kalauzolja végig nézőit. A válasz kiábrándító. Fellini mégsem hagyja annyiban. Még utoljára egy hatalmas cirkuszt varázsol a vászonra, és fergeteges tempójú előadással újjáéleszti a porondot. [bezár]