„Of Time” and „The City” mindkettő szerelmes dal és egy dicshimnusz a rendező, Terence Davies szülővárosáról, Liverpoolról. Ki ne emlékezne az örökkévaló „Távoli hangok, csendes életek” című, önéletrajzi ihletettségű, különleges hangvételű játékfilmjére, mely szinte egy teljesen egyedi… [tovább]
„Of Time” and „The City” mindkettő szerelmes dal és egy dicshimnusz a rendező, Terence Davies szülővárosáról, Liverpoolról. Ki ne emlékezne az örökkévaló „Távoli hangok, csendes életek” című, önéletrajzi ihletettségű, különleges hangvételű játékfilmjére, mely szinte egy teljesen egyedi filmstílust hozott létre a filmtörténetben. Nosztalgikus felhanggal, „dalos fotósalbumnak” nevezhetnénk. Itt és most született egy újabb filmesszé, mely dokumentumfilm ismételten Liverpoolról szól, emlékképek, emléknyomok felidézésével, archív városképekkel, egyedi gondolatokkal, melyet természetesen maga a rendező ír és narrál. Tulajdonképpen az egész emlékező városfilmjét egymaga készíti, rendezi, fotografálja, kameratöltőtollal festi vászonra gyerekkorát, az elhagyott, elkoptatott utcákat, házakat, tereket. E városfilm a rendező teljesen egyedi reflexiója, mely semmilyen más városfilmhez nem hasonlítható. [bezár]
