Mrs. Fletcher (2019–2019) 76% 44★

Nem gondoltam hogy ennyire fog tetszeni, mikor először olvastam el hogy miről szól akkor csak egy könnyed vígjáték sorozatra számítottam, pedig nem az, elég sok komoly dolog van benne, mind a felnőtté válás, mind az önmagunk megismerése és elfogadásáról. Persze viccesen van árnyékolva.
Eve egy nagyon érdekes karakter, aki minden részben egy hatalmasat fejlődik, megtalálja magát, annak él ami érdekli és szereti.
Brendan pedig rájön hogy nem minden úgy van ahogy a gimiben volt, és hogy a tetteinek vannak következményei amivel az egész életét tönkre teheti. Ő is pozitív jellem fejlődésen megy át, csak nagyon lassan.
A mellékszerepek is nagyon jók és érdekesek voltak.
Szerintem egy érdekes, tanulságos, vicces sorozat.
https://media.giphy.com/media/XyD7kaQzuagTq8aRs9/giphy.gif
https://66.media.tumblr.com/9d1529b53831d3d5833b767f77b…

Őszintén nem gondoltam volna, hogy igazán tetszeni fog, de sokkal jobban tetszett, mint vártam. 8 és 9 csillag között van nálam valahol (bár az elején még rosszabb csillagozáson gondolkodtam), de a nem annyira jó százalék miatt is, plusz a befejezés miatt is, nagyon tetszett ahogy megcsinálták ^^, inkább adok neki 9-et, Alapvetően úgy emlékszem, hogy mielőtt még várólistáztam nem olvastam róla annyira jókat és valahogy kicsit tartottam az egésztől. (de egy kihívásnak köszönhetően úgy döntöttem, hogy nem halasztgatom, hanem sort kerítek rá most és megnézem)
Azt le kell szögezni, hogy nagyon obszcén, nagyon sokat mutat és minden részben volt olyan jelenet, legalább egy de általában annál jóval több, aminél azt éreztem, hogy ezt nem akarnám együtt nézni senkivel, mert már magamban nézve is zavarba jövök. :D (Amúgy le a kalappal főleg a főszereplőnk előtt, hogy ezeket a jeleneteket így eljátszotta. :D) Nem mondom, egy-egy résznél azt éreztem, hogy túl sokat mutatnak vagy, hogy már fölösleges ennyiszer, de amúgy túllendültem rajtuk. Alapvetően egyébként a legtöbb dologban nagyon valós a sorozat.
Az első látszat ellenére van a sorozatnak mélysége és több fontos és valós probléma felmerül a sorozatban!
Amit pedig még kiemelnék, az a kémia, az szerintem nagyon-nagyon jó volt és számomra nagyon sokat dobott a sorozaton.

Szereplőkről:
Én Brandon-t az elejétől nagyon nem bírtam, de jó volt látni, hogy egy nagyobb jellemfejlődésen ment keresztül! Persze egy ilyen változás nem ennyire rövid időn belül megy végbe, szóval azért még mindig egy kicsit tahó, de jó úton jár afelé, hogy végre ne legyen az és kicsit összekapja magát.
Az apai-autista szálat éreztem picit gyengének, abban volt több dolog, ami kicsit nekem logikátlannak tűnt, vagy kicsit erőltetett, de mondjuk az nem volt olyan sok.
A kis óra nagyon király volt, bár nem vagyok benne biztos, hogy most ez milyen óra is volt (egy író-class szerűség, ha jól értelmeztem) és milyen keretek között, de nem is számít. :D A lényeg, hogy jó kis csapat volt. :) Bírtam a tanárt, bár kicsit túlreagálta a helyzetet és tényleg olyat látott bele, ami nem volt, de aranyosak voltak. :)
A férjezett nő (és a másik barátnője, aki szerencsére alig szerepelt) szálát picit ilyen fölöslegesnek éreztem, számomra teljesen semleges volt.
Amanda-t nagyon bírtam és az Eve-vel való részeiket, na meg persze Julian-t és a közös részeket, ő rögtön felkeltette az érdeklődésem, amikor a bulis részben 20 másodpercben szerepelt. ^^ spoiler

Tanulságos sorozat a szó legjobb értelmében, ugyanis ami elsőre tipikusnak tűnik, a felszín alatt sok meglepetést lehet találni. Minden rész igazán kellemes volt, humoros (szintén a jobbféléből) és a világszemléletével is azonosulni lehet. Hiszen ott van Eve, legyünk őszinték, elég sokan vagyunk akik ugyanígy beáldozták az életüket és csak kevesen jutottak el odáig, hogy elkezdjenek önmaguk lenni. Vagy épp Brendan, hány menőjenő jön rá arra vajon, hogy saját magánál vannak fontosabb dolgok is… Szép kerek utat járnak be mindketten, és amíg Eve egyre inkább felfelé halad, addig a fia az ellenkező utat járja be. Érdemes megpróbálni a sorozatot, mert sok mindenen el lehet gondolkodni, és néha bizony jól jönne, ha sikerülne „felnőni”.

Ritka gyenge sorozat. Cameron Boyce emlékére kezdtem el nézni és a történet miatt maradtam. Cameron jeleneteit imádtam. Viszont a sorozat maga… Szörnyen felszínes volt. Mély témák, érdekes karakterek és mégis rengeteg kihagyott lehetőség volt benne…

Nagyon megszerettem a sorozatot, jó, mert rövidek a részek, mégis velősek.
A sorozat egy csonka családról szól, melyből apuka kilép, már egy új, fiatalabb nővel él, a fiát egyedül nevelő anya pedig rájön szépen lassan, hogy új korszak kezdődik az életében, amikor a csemete egyetemre megy, azaz kirepül a fészekből. A kisvárosban a srác, egy menő vagány figura volt, ezzel ellentétben az egyetemen rájön, hogy egy kis senki…
Végignéztem az évadot, de úgy tűnik elkaszálták :(

Egészen jópofa kis minisorozat volt ez, aminél nehezen lehetne meghatározni, hogy pontosan miről is szól. Az itteni leírás sem tudja pontosan visszaadni, mert bár igaz, amit írnak, de mégis teljesen mást sugall a leendő néző felé. Igazából nem is csak Mrs. Fletcher a főszereplő, hanem az egyetemista fiának, valamint a baráti társaság tagjainak is elegendő tér jut, mindenki megkapja a saját maga történetét Kathryn Hahnt eddig csak a Rossz anyákban láttam, de nem gondoltam volna, hogy ennyire jó drámai színésznő is egyben. A többi művésszel sem volt gond, mindenki és így a sorozat is hozta a szokásos HBO-minőséget és egyediséget. Habár azt nem mondom, hogy így kerek a történet, mert nem kaptunk igazi lezárást, de mégis úgy vagyok vele, hogy ez így jó, nem kell ide folytatás (persze, ha lenne, megnézném).