Drót (2002–2008) 93% 80★

Eddigi junkie pályafutásom során rengeteg jól összerakott sorozatot láttam, de ha visszagondolok, azért mindegyikben találok valahol egy kis gyengeséget. Nem úgy a Wire, ami jött, látott és győzött. Még elég friss dara, de ennyire komplex és remekül megírt sorozattal még nem igazán találkoztam. A kidolgozott karakterek mellett átfogó képet kapunk a politikáról, az iskolarendszerről, a kikötői életről, a rendőrség és a drogok világáról.
Egy igazi gyöngyszem, amit szívből ajánlok minden sorozatfüggő társamnak.

A Drót… Nem sokat tudtam róla, csak a nevét hallottam mindig, hogy a 2000-es évek Top 5/Top 10-es sorozatos listáin mindig ott volt/van jelenleg is. Aztán elkezdtem és nem tudtam róla lejönni. Ez a sorozat még ma is odateszi magát, egyszerűen zseniális a tényleg csak jót lehet mondani, mert látszik, hogy olyanok készítették, akik értették is az utca, a rendőrség, a politika világát, és micsoda világok is ezek…
A sztori a követi a zsarukat, a gengsztereket, a politikusokat, az iskolát, a sajtót. Mindenki ugyanannyi képernyőidőt kap, ezzel bemutatva azt, hogy milyen a rendszer. A legjobb kifejezés talán rá a „rossz”, mert a játékban sajnos csalnak. Lehet, hogy egy rendőr, aki felületes munkájával, vagy a s…fejségével keresztbe tesz azoknak a kollégáknak, akikkel együtt kéne működnie. Vagy éppen a parancsnoki láncban van valaki, aki pusztán személyes sértésből rendel el vendettát egy kolléga, akár egy noném kisember ellen. Mert megtehetik, és nincsen igazán senki, aki tehetne ez ellen valamit. Mert a jobbakat vagy magától kidobja a rendszer, vagy lavíroznak ahogy tudnak és várják a nyugdíjat egy eldugott, láthatatlan osztályon. Vannak jó rendőrök is, akik dolgoznak és ha szerencsések sikerül előrelépniük. A rosszabbak meg bent maradnak, dolgoznak, talán néha sikerül megoldani egy-két ügyet megoldaniuk és kifizetik a túlórájukat. A még rosszabbakból meg a parancsnoki lánc egy-egy fontos tagja lesz, és nincs menekvés előlük. Talán egy-két jobb ember is felmászhat erre a létrára, de meddig jutnak vajon, ha nem akarnak ők is csalók lenni…?
Aztán ott vannak az ellenérdekelt felek, a bűnözők, akiket el kell kapniuk. Akikről kiderül, hogy tudnak jófejek is lenni, és saját kódexük van, hogyan is kell csinálni a bizniszt. A rendszer őket is védi, hiszen egy jó és hajlékony gerincű ügyvéd még a legrondább bűntényekből is kihúzza őket. Viszont a maguk fura módján szimpatikusak voltak. Igaz a Barksdale-srácok vagy épp Prop. Joe világa egy elég old school világ, hiszen Marlo őket is kicsinálta, pedig Chris és Snoop félelmetesebb volt ennél csontos főnök srácnál. Viszont Marlo felett is áll valaki, akit nem lehet megkerülni. Az utca törvénye az, hogy mindig lesz egy nagyobb hal, és ez a hal az, aki biztosan nem viszi el a balhét. És ha a rendőrségnek szerencséje van, talán ezeket a halakat eltudják valamikor kapni, de lehet egymást végzik ki előbb. aztán ott vannak az Omar-félék, akik saját törvények szerint élnek, de előbb-utóbb őket is utoléri a végzetük. A legrosszabb azt látni, hogy a srácok, akik benne vannak a sarkozásban, egyre fiatalabbak és esélyük sincsen kitörni, vagy elképesztő nagy szerencse kell, hogy ne maradjanak benne ebben a brutalitással teli világban.
Aztán ott vannak a nagyfőnökök, a politikusok, akik választástól választásig élnek, óriási pénzek forognak a kezeik között, ami remélhetőleg legális vagy legalább egy része az. Ígéretek és kéz kezet mos alapon működik az ő világuk is, egyik pillanatban felemelnek valakit, és ugyanezt a valakit egy pillanat alatt a mélybe lökhetik. Ki mondta, hogy ideális világban élünk…
A sorozatban elképesztő karaktereket ismerünk meg, és nincs köztük egyértelműen jó vagy rossz. Mert egy szimpatikus zsaru is csinálhat orbitális hülyeségeket, egy gengszter is törődhet a sajátjaival, egy politikus is szenvedhet a nyomás alatt. A nyomozás kőkemény talpalás, sokszor hónapokig nem megy előre semmi, aztán egy pillanat alatt változhat a helyzet, ha bejön egy tipp, és láthatjuk, hogy néha mennyi apróság kell ahhoz, hogy működjön nyomozás.
Ha az évadokat nézzük, akkor kiválóan bemutatják a ezt a rendszert többféle szemszögből is. Az elsőben elhitették velünk, hogy a jó és a rossz harcáról fog szólni a sorozat. Összeállt az osztály, és lehet menni a drogos banda ellen, akik vannak olyan jók mint a zsaruk, ha meg kell védeni magukat, a 3. évadban már emeljük a tétet, de ezt a bandát lekapcsolni nem lehet csak úgy. Volt egy kísérlet a helyzet megoldására, de leginkább hatalomféltésből ezt is eltörölték. A 2-ban egy személyes sérelem miatt jön össze újra a csapat, és azok akiket le kell nyomozni, bántóan átlagemberek. Egy kis mellékest akarnak, nem zavarnak senkit, de egy váratlan haláleset felülírja a játékot, és valami nagyobb részei lesznek. A negyedik pedig azok a kissrácok miatt jó, mert látjuk, hogy valakit a drága anyukája kényszerít bele a bizniszbe, valaki meg csak belesodródik, de a közös az, hogy ennek nem kellene így lenni. Nincs előttük semmi más példa, hiszen a család szerhasználó, vagy valamelyik banda tagjai és nem látnak más alternatívát maguk előtt, és a rendszer is cserbenhagyja őket. A tanárok sem tudnak semmit se tenni, aki tenni akar, annak se sikerül igazán. A túlélésre játszanak ők is, hogy a suli statisztikája ne romoljon, sőt a tanárokon se igazán akarnak segíteni, hiszen a rendszer számos ponton cserben hagyja mind a tanárokat, mind a diákokat. Ha egy srác kijut, ő a szerencsés kivétel. A rendszer pedig rossz, hiszen a 4-5. évadban bemutatott politikusok sem tudják igazán megoldani a helyzetet, hiszen ahhoz pénz kellene, pénzt meg csak szívességek árán tudnak szerezni, és hát a sok ide-oda ígérgetés mögött valódi tartalom nincsen. Varázsütésre csökken a bűnözés, és javulnak a statisztikák, ezek sajnos nem így vannak, de ha valami elromlik, majd rá lehet kenni az elődre/utódra. A sajtó pedig ahogy tudja igyekszik követni az eseményeket, de sok függ attól is, hogy milyen a tudósító is.
Brutális sorozat, Baltimore kemény hely lehet, viszont a humor még így is a helyén van, sokszor csak apróságokban mutatkozik meg, de van mikor egészen zseniálisan szövik bele a poénokat. Nagyon sok színészre ráírták a szerepet, elképesztő alakítások vannak, a gyerekszínészeknek külön dicséret jár. Érdemes eredeti nyelven nézni, mert így jön ki a zsaru, az utca, a díler, a politikus, egész Baltimore hangja. Egy fuck és shit mennyi mindent kifejezhet, csak attól függ ki mondja, pl. Clay Davis, vagy épp a helyszínelős jelenet a fuck-okkal. Megnéztem több részt is magyarul, és bármennyire is remek munkát végeztek a szinkronnal, nem lehet visszaadni ezt a világot. Biztos, hogy bele lehet itt-ott kötni a sorozatba, de ezek talán eltörpülnek a sorozat kiválósága mellett. Erős, brutális, nem szépítenek semmit, mégis egy élvezhető, érdekes, szépen építkező sorozat. Csak vigyázzunk kit kedvelünk meg, mert nem biztos, hogy megéri az évad véget, vagy akár csak későbbi évadok valamelyikét. Kedvenc lett, szerintem még lemegy párszor nálam.

MÁSODIK ÉVAD

Now you wanna know what's in the cans? Before you wanted to know nothing. Now you ask. Guns, OK? Drugs, whore, vodka, BMWs. Beluga caviar, or bombs, maybe? Bad terrorists with big nuclear bombs. I'm kidding you, Frank, it's a joke. But you don't ask … because you don't wanna know.

Alig, hogy sikerült felvenni az első évad ritmusát és megismerni a szereplőkét, a készítők húztak egy merészet, és teljesen új helyszínt, karaktereket és nyomozást hoztak be. Kicsit olyan az évadnyitó, mintha valami antológiasorozatot néznél. Néhányan persze maradnak a „régi” egységből, és fel-feltűnik egy-egy jól ismert arc, de javarészt új szál kezdődik, a kikötőben, a dokkmunkások között. Talán ezért is tartott ennyi ideig lenyomni ezt az évadot, nehezen vettem fel a fonalat… pedig nem kevésbé erős ez a sztori sem. Az új karakterek is abszolút érdekesek, a Sobotka-család, Beadie, Proposition Joe… és bármennyire kilátástalan sokszor a sztori, egyidejűleg baromi jól működik a humora is. Aki nézi, az nézze folyamatosan, nem szabad kiesni a ritmusából: bár a sztori összetett, a tempó nem valami gyors, de ez továbbra is ott van a legjobbak között.

ELSŐ ÉVAD

You follow drugs, you get drug addicts and drug dealers. But you start to follow the money, and you don't know where the fuck it's gonna take you.

Csak áradozni tudok róla én is, így egy évad alapján a világ legjobb sorozatai között a helye. Aprólékos, minden részletében kidolgozott, hiperrealista nyomozás, legalább 10-15 központi karakter, akik egyenként is elvinnék a hátukon az egész sztorit, annyira összetett figurák… ehelyett passzolják egymásnak a legnagyobb jeleneteket. Komolynak, sokszor lehangolóan valódinak tűnik az egész, még úgy is, hogy párszor nagyon finom humorral oldódik a feszültség. Olyan az egész amúgy, mint egy sakkjáték: az elején elhelyezed a figurákat – mindenkinek megvan a szerepe, a mozgástere: dílerek, ügyvédek, pénzmosók, harcosok … a másik oldalon, a „jók” között a tökös zsaruk mellett a besúgók, a megalkuvók, a gyávák, a korruptak. Aztán megnyílik a játszma, ahol a cél a király bekerítése. Csak mivel nagymesterek tolják, nem egyszerű a dolog, mindössze a felszínt sikerült megkaparniuk a nyomozóknak. Kellett egy kis türelem az első 4-5 részhez, azt követően már berántott engem is.

A sorozat, ami a legközelebb van a valósághoz, mind rendőri, mind bűnözői szempontból.
Szinkronizáltan nézni tilos, ezt a fekete szlenget egyszerűen nem lehet magyar nyelven elmondani.

Az utolsó évad nehézkesebbre sikerült, de összességében tökéletes sorozat. Bemutatja egy amerikai nagyváros mindennapi életét az utcaszinttől a politikai elit páholyáig. Remek karakterek, szép íven haladó fejlődés, kiváló színészi játék, remek történet, szinkronosan is nagyszerű.

Realitás. Ez kíséri végig a sorozatot, és az utolsó – egyébként zseniális – montázs kétszer is aláhúzza ezt. Mert tényleg ilyen az élet is. Nem áll meg a megoldott ügy után, megy tovább, annak minden következményével együtt, nincs happy end, csak a folytonosság, az egyetlen, ami állandó, az a változás.

Semmi sem csak fekete vagy fehér, baromi nagy a szürke zóna, a morális senkiföldje, ahol jó és rossz nem két külön fogalom, hanem egy összefonódott gordiuszi csomó. Igazság? Becsületesség? Felejtsd el. Minden feladható, minden csiszolható a pillanatnyi érdekek, nyereségek okán. Néha be kell vállalni a kisebb rosszat a nagyobb jóért, a nyomás kérdés elé állít: követed az elveidet és elbuksz, vagy hajlandó vagy ideiglenesen behódolni, és felszínen maradsz?

Ez az egész k#&>@ rendszer baromi olajozottan működik, csak néha kell itt-ott csalni, mismásolni. Hogy miért? Hatalomért, pénzért, egzisztenciáért, társadalmi pozícióért, igazságért, drogért, dicsőségért, hogy fenntartsd a látszatot, hogy vagy valaki ebben az ember által kreált mókuskerékben, amit társadalomnak hívnak. Welcome to the real world, bro!

Egyébként nagyon jó sorozat, kicsit nehezen húzott be, és hangulat is kell hozzá, de miután ráéreztem a realista lassúságára, be kellett ismernem a kiválóságát. Tűpontos lenyomata a világunknak, mert még ha a Föld egésze nem is egy az egyben Baltimore, de a működési mechanizmus minden kapitalista „demokráciában” ugyanilyen.

Vagy háromszor nekiálltunk, mire sikerült rákapni. Addig mindenkitől csak azt hallottam, hogy mekkora király ez a sorozat, de valahogy az első pár rész nem volt elég. Aztán újra nekiálltunk és elkapott minket, mint a gépszíj. :)
Az utolsó évad viszont nem tetszett. Valószínűleg kellett valami új a sorozatba. Nekem a szerkesztőségi vonal már nem teszett. Meg Jimmy viselkedése/tettei már számunkra is az elfogadhatatlan kategória volt.
Ettől függetlenül egy jó kis sorozat, ajánlom mindenkinek! Az elején legyetek türelmesek, megéri ;)