A gyűlölet, amit adtál (2018) 83% 146★

Elképesztően mély a mondanivalója, a szereplők nagyon ott voltak, és bármennyire is azt hinnénk, a filmipar az összes bőrt lehúzta már a négerekről, akikkel csak a baj van, abszolút nincs így, mert ez a film igenis újat mutat ebben a témában. Ajánlós.

Nagyon nagy elvárásaim voltak a filmmel, főleg azért, amennyire a könyvet dícsérik, bár én még nem olvastam. Alapjáraton tetszett, de nem voltam teljesen elégedett.
A témával mindenképp foglalkozni kell. A rasszizmus állandóan létező probléma, amit a filmnek szerintem jól sikerült bemutatnia. Rettenetesen feldühített, hogy ezért spoiler Számomra ez egyszerűen hihetetlen. Nem értem, miért kell elítélni valakit a bőrszíne miatt. Sosem értettem, és csak feldühít ez a hozzáállás.
Ugyanakkor mégis hiányolta valamit a filmből. Nem fogott meg úgy, ahogy azt vártam. Jó volt, de a nagy durranás elmaradt. Jó a mondandója, de a vége kicsit talán túlságosan is boldog.
A színészek tetszettek, bár szegény K. J. Apa-t nehezen tudom megkedvelni Archie miatt. :D
Összességében nem rossz film, de azért többet vártam.

Néhol éreztem ugyan, hogy a film szembe ment a saját mondanivalójával, de alapvetően jól mutatta be a rasszizmust. Szomorú, hogy még mindig itt tartunk és még léteznek ilyen emberek, most meg aztán pláne aktuális Gorge Floyd miatt, egyből az jutottt róla eszembe.
Nagyon feldühített a film, a rendőrök leginkább, spoiler
Borzasztó tényleg, hogy a szegény gyerekeknek is mennyi mindent kell elmagyarázniuk, hogy így meg úgy viselkedjen, ne rakja a kezét a zsebébe, ne viseljen kapucnis pulcsit… csak azért mert feketék és mások előítéletesek és cselekednek mielőtt megpróbálnák felmérni a szituációt. A szívem szakad bele.

Számomra nagyon le van sarkítva ez a téma.

Értem én, hogy az eladhatóság, és ez egy film, az meg egy könyv, de miért kell minden filmnek csöpögős, hollywoodi véget kanyarítani, a többi mázról nem beszélve? Főleg, ha azt az író már leírta egyféleképpen a könyvében.. Ezért a két csillag levonás. Tartottam tőle, hogy a könyv után rosszabb lesz, de a fent említetteket leszámítva tetszett.

Csak azért nem tudok 10 cillagot adni neki, mert nem tudtam 100%-ig a filmre figyelni, sajnos. (De ez a jövőben akár változhat.)
Nem jellemző rám, hogy értékelést írok, de most mégis megteszem. Bár kavarognam a gondolataim, azt se tudom hol kezdjem. Először is, úgy érzem a cim az nagyon betalált. A vége felé. amikor a tűntetés volt, arra gondoltam, én is mennyire gyűlölöm ezt a világot! Undorító. mocskos dolgokkal van tele! Elképesztő! Igen, kicsit sikerült is felhúznom rajta magam. A párom mindig azzal próbál ilyenkor lenyugtatni, hogy ez csak film. De most nem! Én nem annyira követem a világ eseményeit, nem nézek híreket (kivéve mostanában, de ez napi 1-2 hír elolvasása), alíg tudok angolul, így ha valami elér hozzám is csak magyar lehet. Viszont hiszem, hogy hasonló dolgok megtörténhetnek a világban és ez az ami elszomorít! Én mindig a békét választom, legalábbis mióta erre az útra ráleltem. Nehéz feldolgoznom, hogy máshol mekkora az agresszió.
Annyira szívesen felráznám az embereket, hogy lássák a saját szemükkel, mit tesznek egymással. Szörnyű! A filmben is az volt számomra hihetetlen, hogy csak így megúszta a rendőr! Miért kell még mindig csak a bőrszín miatt megbélyegezni valakit? Sőt, a mai világunkban mindenért ezt tesszük.
Kicsit hosszú lett, bocsi, de kikivánkozott belőlem.

Nehéz nyilatkozni erről a filmről, vannak benne sokkoló, felháborító és megragadó részek, olyanok, amiket szimplán nem értettem… és összességében nehezen találom a virtuális hangomat. Tetszett… de mégse érzem azt, hogy a várakozásaim kielégítésre kerültek volna, hogy teljesen erre számítottam volna.

Az első félórában rengeteg olyan jelenet akadt, amit nélkülözni tudtam volna, elő kellett készíteni a terepet a nagy változáshoz, amitől beindulhat a cselekmény, nincs is bajom a lassabb lefolyású dolgokkal, viszont ennek a csomó esetlen párbeszédnek nem láttam értelmét. Nem kerültem tőle közelebb se a karakterekhez, se a témához, Amandlát meg bármennyire is imádom, egy ponton már úgy voltam vele ebben a szakaszban, hogy ha a karaktere csak még egyszer elkezd olyan idétlenül, tinilányosan röhögcsélni, akkor tekerni fogok. Utána elkezdődött, amire vártam…

Más emberek, akik ezeknek az idiótaságoknak az eltörlésének szentelték az életüket, biztosan jobban és érzékletesebben megfogalmazták már ezt előttem, de gyomorszorító volt, hogy itt vagyunk a 21. században, a világ egyik legnyitottabb országában, erre ilyenek történnek. Megrázzák a nézőt, amit lát;
– hogy nem elég, hogy egy felelőtlen, munkájára alkalmatlan rendőr miatt meghal egy gyerek, aki nem jelentett rá semmi veszélyt, de még az esetről történő kihallgatáson a kollégák állandóan afelé terelgetik a nyilvánvalóan szétesett szemtanút, hogy kicsikarhassanak belőle akár csak egy szót is, ami ezt a gyereket teszi hibássá. Amire ráhúzhatják valamiféle mondvacsinált indokkal, hogy szegény rendőr ezért volt kénytelen cselekedni, jogosan lőni, hogy fedezzék a hátát egy gyilkosnak, bűnösnek állítsanak be egy áldozatot. A francos rendőrség, akik szolgálnak és VÉDENEK. De kit? Csakis saját magukat.
– hogy reszketni kell az autódban, ha nem a megfelelő környéken laksz, nem a megfelelő az anyagi a helyzeted, nem a megfelelő a bőrszíned, amikor megállít a rendőr, mert elég egy félreérthető mozdulat, és neked annyi.
– hogy megölnek egy gyereket, emiatt tüntetést szerveznek, az iskolában meg örülnek ennek, mert „de jó, nem kell akkor tesztet írni!”.
– hogy valaki fenyegeti a családodat, te összeszólalkozol velük a védelmedbe, erre az ismét beguruló hős rendőrség ugyancsak felháborítóan bakot lő. Nem kérdez, nem mérlegel, rögtön elkönyveli, hogy te drogot akartál venni, a falnak csap, megbilincsel, megmotoz, amikor meg nem talál anyagot, akkor követeli a papírjaidat, a gyerekeid papírjait, hátha azok alapján talál valamit, amit a nyakadba varrhat.
– hogy aki igazságtalanságot tapasztal, és nem kushad, hanem kinyitná a száját… azt vagy a törvényes oldalról, vagy a törvénytelen oldalról, de büntetik.
De a megrázottság ellenére se tudja elképzelni, átérezni, hogy mégis milyen borzalmas lehet ebben élni, egy kimondatlan bélyeggel. Ha rossz cuccaid vannak, és autót vezetsz, akkor biztosan loptad, ha jó cuccaid vannak, és autót vezetsz, biztos valami még nagyobb illegális bizniszben vagy benne, és abból telik rá. Úgy járni-kelni az utcán, hogy ha peched van, akkor nyugodtan lelőhetnek vagy letartóztathatnak, ha nem csinálsz semmit, akkor is belemagyarázzák. Ha tiltakozol, akkor inzultálod a rendőrt, ergo felléphet ellened. Ha azt mondod később, igazságtalanul cselekedett, akkor mutass bizonyítékot. Ha fel akarod venni a történéseket, hogy legyen bizonyítékod, akkor leállítanak, megint fogják rád a pisztolyt… Komolyan förtelmes.

Az már az eddigiekből is kiderült, de valami rohadtul dühös voltam a rendőrségre. Mégis, hogy nem kezdtek még valamit ezzel a korrupt bagázzsal?! Hogyan helyezkedhettek bele itt is a jófiú szerepébe?! Miért tiltja meg, hogy felvételt készítsen az intézkedésről a tanú, hogyha mindent úgy végez, ahogy a szabályzatban van? Hiszen, akkor csak egy plusz bizonyíték jelzi, jól járt el. Mi a jó büdös francért választja ezt a foglalkozást, ha ennyire nincs benne kurázsi vagy hidegvér, ha pici nyomás alatt is pszichésen teljesen széthullik, és hajmeresztő döntéshozatali folyamat során szó nélkül szitává lő valakit, akinek a kezében egy sz.ros hajkefe van?! Meg egyáltalán hogyan végezték el az alkalmassági teszteket rajta? Időről-időre pszichológus vizsgál ki mindenkit, annak nem tűnt fel, hogy gyengék az idegei ehhez a melóhoz? Meddig vezet fel ez az undorító intézkedési tökéletlenség?!

Másrészről pedig néhány ponton úgy vettem észre, hogy mégse fogták meg megfelelően ezt a témát. Starr apjának a nyitó hozzáállása a pasihoz spec. semmivel sem volt különb, mint amikor a fehér rendőrök viselkedtek hátrányos megkülönböztetéssel az irányába, ha a pasi apja szólt volna be, hogy mi az, hogy fekete barátnője van a fiának, akkor tuti, kitekerte volna az ürge nyakát, hogy mit képzel. Amennyi ellenérzés volt a feketékkel szemben, időről-időre annyi bukkant fel a fehérekkel szemben is, ami azt illeti, már a kezdő bulin is úgy élcelődtek rajtuk, mint egy nevetséges, külön állatfajról, szitokszóként használták azt, hogy fehér. Ez nem tetszett, noha azt nem tudom egyértelműen megmondani, hogy ez egy tudatos utalás volt arra, hogy bizonyos szint után ez kétoldalú gond, vagy figyelmetlenségi hiba.

Starr és a fiúja beszélgetése is furcsa volt ebből a szempontból a limuzinban, a film elején egy majomnak tartottam a csávót, ezután se vagyok elájulva tőle, de a hozzáállása ezen a téren normális volt; nem érdeklik a bőrszínek, nem az számít neki, hogy valaki fehér vagy fekete, hanem, hogy milyen a jelleme. Erre Starr jött azzal, hogy de fontos a bőrszíne, mert a része. Itt volt egy kis kavar az üzenettel. Akkor most ne vegyük figyelembe a színeket, vagy vegyük őket figyelembe? A kettő ilyen formában nem megy együtt. Mert egyébként, amiről a srác beszélt, az nem vonja magával, hogy akkor úgy van csinálva, mintha nem lennének emberek, akik emiatt táplálnak általánosító gyűlöletet valakik ellen, mintha nem érné hátrányos megkülönböztetés őket, mintha nem lenne nekik nehéz. Csak azt, hogy ami számít igazán, az belül van, ergo pont ezért rémes és értelmetlen külsőségek miatt megkülönböztetni valakit. De azt vettem észre, hogy ezt hiába bizonygatta később is a szerencsétlen, valamiért mégis rossznak volt beállítva a mentalitás, hibának lett elkönyvelve, hogy nincs tisztában a fekete kultúrával, hogy nem tudja pl, hagyományosan náluk a sajtos tészta főétel vagy köret. Nem vagyok tradíció-guru, az tény, de nem tudtam mire vélni, ez miért akkora tragédia. Olyan sincs, hogy standard fehér kultúra, ami csak az övék, senki másé, a háza válogatja, hogy kik mit és hogyan esznek. Ha ugyanolyanok vagyunk – márpedig azok vagyunk – , akkor ezt is miért nem lehetett így felfogni?

Azt se tudtam hová tenni, hogy a tanúzási megtorlás után egyszer csak valahogy elkallódott, spoiler Ezzel meg egy kicsit olyan volt, mintha leszúrták volna a saját mondanivalójukat.

Az a jelenet nagyon tetszett, amikor Starr nekiugrott az üresfejű kis barátnőjének, aki elbagatellizálta az ügyet. Lehet, hogy van, aki durvának tartja ezt… De hozzá sem ért Starr egy ujjal se, ha meg már az agya nem akarta befogadni az információkat, akkor kénytelen volt szemléltetni, hogy Khalillal mi történt, hogy mennyire retteg valaki egy ilyen szituációban, miközben ezt alaptalan viselkedéssel idézik elő belőle. Ez már csak azért is egy erős meg jó momentum volt, mert szemléltette, a legtöbben nem vesznek tudomást az ilyen esetekről, ha nem érzik a saját bőrükön a hatását. Illetve annak a beleszövése is tetszett, hogy nem csak egyféle rasszizmus van; hogy nem csak az lehet rasszista, aki az öklét rázva szitkozódik, hanem aki ilyen ügynél jön a kifogással, hibáztatja az áldozatot, vagy szimplán idegesebb, óvatosabb lesz, ha a rasszizmusa célpontjába tartozókkal kell egy légtérben lennie valamiért.

Amandla Stenberg alakításaiért meg még mindig odáig vagyok. <3
Bagatell off: A báli részen valami elképesztően gyönyörű volt. :D

Na ez ütős volt. Elég keményen mutatja be a rasszizmust, mint társadalmi problémát… Elképesztő, hogy képes volt spoiler egy védtelen embert, csupán azért, mert fekete. Igen ez csak egy film, de valós problémát jelenít meg… nem csoda, hogy néha undorodom az emberektől. A legszánalmasabb az egészben, hogy még a rendőrt kellett volna sajnálni, mert szegénynek folt esett a tökéletes életén. Ahhoz képest, amit tett még csak meg sem kapta méltó büntetését. Durva belegondolni, hogy mire nem képes az ember színtiszta előítéletből. Nem csoda, hogy Starr megsínylette ezt az egészet és kiborult lelkileg. Örülök, hogy a végén elkezdett igazán kiállni Khalilért és hallatta a hangját. Az édesapjuk karaktere nagyon szimpatikus volt, tényleg az életét adta volna a családjáért. Nagyon tetszett, lelkileg hazavág az egyszer biztos.
„The hate u give little infants, f***s everybody.”

Ú-ha… úgy látom, már megint én leszek a fekete bárány… :P
De azért hallatom a hangomat, be-beee~
Mert hogy ugye, ez akar a film egyik mondanivalója lenni, csak hát… :s

Szóval, röviden csak annyit: aki a film valódi mondanivalóját szeretné megismerni, az hagyja a fenébe a 2 órás filmet, helyette nézze meg a néhány perces DVD extrákat. Többet fog belőle tanulni.

Nagyon hosszabban:
Könyvtárból vettem ki DVD-n. Nem tudtam róla semmit, a könyvről nem is hallottam (a film után nem is kaptam kedvet hozzá…), de a cím és a borítón lévő képekre vetett futó pillantás alapján valami jót vártam. Valami tanulságosat, pozitívat, felemelőt, reményt adót…
Helyette mit kaptam?
Egy filmet arról, hogy az afroamerikaiak, pláne akik gettóban élnek, a rendszer áldozatai, a zsaruk meg dögöljenek csak meg. :s
Az előttem szólók véleményei is javarészt ezt támasztják alá, szóval nem én néztem rossz filmet.
Ezért mondom, nem tudom hol a fenében siklott ki a dolog, de rohadtul nem azt hozták össze, amiről a DVD extrákban beszélnek. @_@" A készítők tök olyanok, mint az a szerencsétlen zsaru a filmben: a jó ügyet akarták szolgálni, de eléggé mellélőttek…

Már rögtön az elejétől zavaros az egész. Vannak benne jó dolgok, hogy vigyük többre, mutassuk meg másoknak, tanuljunk tovább… illeszkedjünk be – legyünk kétszínűek? … legyünk önmagunk, de ne merjünk önmagunk lenni és ezért utáljuk magunkat… a bőrszínünk tök fontos, de közben hordjunk márkás cuccokat, amiket ki tudja milyen 3. világbeli kisgyerekek varrtak szorgos kis kezeikkel… legyen fehér fiúnk, akit otthon titkolunk (legalábbis apu előtt) és aki elől titkoljuk az otthonunk… méregessük a másikat, legyen az valamelyik fehér gyerek a gazdag magánsuliból, ahova amúgy mi is járunk (a gettóban meg viccelődjünk mi is a fehéreken) vagy a gettós bulin előkerülő régi barát, aki nem napi 6-8-10 órás munkával kereste meg a pénzt a „lépőjére”, kristály fülbevalójára, és ez utóbbival csak arra utalok, hogy megnézte magának a srácot, tudta, mi az ábra, de azért később rá is kérdezett, a srác meg nem tagadta, nem pedig arra, hogy a srác hibája, hogy drogot árul. Mert amúgy rendes gyereknek tűnt, olyannak, aki tényleg a körülményei áldozata. Viszont mikor összetalálkoztak a rendőrrel…
Onnantól nagyon ellenszenves volt nekem.
Feketék vagyunk, a gettóban, akiket és ahol állítólag a zsernyákok okkal-ok nélkül folyamat b*sztatnak, épp egy buliról jövünk, ahonnan mellesleg lövöldözés miatt menekültünk el, + a tetejébe történetesen drogárus vagyok. Hát hallod… én ilyen körülmények között, nem hepciáskodnék a zsarukkal. Szépen meghúznám magam, játszanám a jófiút, együtt működnék és remélném, hogy nem lesz semmi baj. Ez meg… Még mondja is, hogy „Kezdődik!”, ergo nem először él át ilyet, tudhatná, hogy minél kevésbé működik együtt, annál nehezebben szabadulnak. És a lány is hiába próbálta jobb belátásra bírni, mint aki tök megvan róla győződve, hogy ő egy ártatlan mintapolgár, akit totál jogtalanul állítottak meg, leáll kekeckedni, felemeli a hangját, flegmáskodik (amit utána a rendőr is átvesz, de ezt később elmagyarázza a lánynak a rendőr nagybácsi vagy ki, hogy miért…) nem működik együtt… és ez az utolsó dolog a leglényegesebb. És amit így kábé mindenki elfelejt. Mondja neki a zsaru, hogy „Kezek a kocsin maradnak, nem mozdul!” és elmegy lecsekkolni a srácot. Akinek amúgy lehet priusza is van már és aki erre mit csinál? Nyugton marad? Együtt működik? Megtesz mindent, hogy mihamarabb elhúzhassanak?
…
Fogja magát, odaugrik az ablakhoz, beszél valamit a lányhoz, amit a rendőr nem hall, amiből csak annyit lát, hogy az illető nem működik együtt, valamit kóperál a csajjal, gyanúsan viselkedik, félig a kocsiban van és kivesz valamit…
És ez az, amit vártam, hogy majd a lány a végén elmond mindenkinek. Hogy itt nem egy, hanem 3 áldozat van.
+ a családtagok.
Hogy senki sem tökéletes. Hogy mind benne voltak és valahol mind hibásak.
Hogy Khalil visszafoghatta volna magát, már nem a bulin voltak, a zsaru nem a haverjuk volt, aki csak kiugrott brunyálni egyet, mert sokat ivott a bulin és majd szét repedt a hólyagja, Khalil meg csak kiszállt egy kis friss levegőt szívni, mégiscsak ő a sofőr, jobb tiszta fejjel vezetni és közben traccsolt a lánnyal, meg jó benyomást akart kelteni benne, annak ellenére, hogy tudta, hogy annak barátja van, de próbálkozni attól még lehet és be akarta lőni az amúgy „rohadt kócos” séróját és… most mondjam azt, hogy rá kefélt …? :/
Hogy a zsaru előbb kiáltozhatott volna, hogy „Kezeket fel!”, kockáztatva azt, hogy a gettóban vannak, éjjel van, egyedül van kettő ellen, valószínű volt is már nem egy rossz tapasztalata munkája során, lehet, hogy volt priusza a fiúnak és simán lehetett volna fegyver nála, amit simán használhatott volna…
Hogy Starrnak nem kellett volna a telefonnal b*szakodnia már első pillanattól fogva. Még ő oktatta Khalilt, hogy mit csináljon, közben ő maga sem tette azt, amire az apja már kiskorától fogva tanította. Aztán még leállt keresni a telefont, amivel megint csak nem azt csinálta, amire az apja tanította, ráadásul úgy, hogy szerte-szét dobált mindent a kocsiban.
Egy díler kocsijában…
Kábszer is lelhetett volna.
Szóval… ez az, amit el kellett volna mondania Starrnak a végén. Hogy teljesen mindegy, hogy fekete vagy vagy fehér vagy hupilila, teljesen mindegy, hogy mi a foglalkozásod, rendőr, drogdíler, gettóból kitörni próbáló diák, nem vagy hibátlan. Senki sem az. És az vesse az első követ a rendőrre vagy Khalilra, vagy akár rá, aki mindig, minden pillanatban tökéletesen megfontoltan cselekszik. Aki még sosem volt rosszkor, rossz helyen. Aki még sosem érezte úgy, hogy minden összeesküdött ellene.
Ez egy szomorú helyzet volt. Mint az is, amit kiskorukban élt át, mikor a drogdíler lőtte le a barátnőjüket. De ez van. Ilyen az élet.
De ettől még (ahogy az írónő amúgy a DVD extrákban mondja is) arra kell törekednünk, hogy mindig a lehető legjobbat hozzuk ki magunkból. És hogy bár megvannak a tapasztalataink, próbáljunk meg nem előítéletesnek lenni. Hogy gondolkodjunk, beszélgessünk, ismerjük meg egymást, próbáljunk a másik „cipőjében járni”… ezeket és más okosságokat akár mondhatta volna a film végén is, a gazdag magánsulijában, a tornateremben és narrálhatta volna magát közben, hogy rájött arra, amit előtte már ezrek megénekeltek, hogy „a szó veszélyes fegyver” (https://snitt.hu/idezetek/12314 :P) és hogy ezentúl használni fogja a fegyverét, de csakis jóra és hogy ha nagy lesz akkor mittom milyen suliba megy majd, ahol majd olyanokat tanul, amikkel segítheti majd embertársait, azokat elsősorban, akik „fegyvertelenek” és blablablablabla…. 9_9

Hmm, most tűnt csak fel, hogy a rendőr a lövöldözés után, hogy megbilincselte Starrt, milyen idegesen nézelődik jobbra-balra…
Amiről az olaszliszkai lincselés jutott eszembe… :(
Szóval… nem biztos, hogy valaki rasszista, lehet, hogy csak sz*rok a tapasztalatai, de ettől még nem sz*r ember, mert mindenki a tapasztalatai alapján dönt…

Amúgy ha már a hangod/szavaid a fegyvered, az is fura volt nekem, hogy Hailey rasszista volt Starr szerint. Közben semmivel sem volt rasszistább, mint Starr… :s Még volt is az a csirkés jelenet, mikor Starr felkapta a vizet, hogy Hailey mekkora rasszista gyökér, közbe az a szerencsétlen csak a menzás kajáról beszélt. Na az mondjuk jó jelenet volt arra, hogy a vélt sérelmek mennyire félre tudnak vezetni… Később mikor Hailey használja a „fegyverét” és ki mer mondani dolgokat, Starr ahelyett, hogy próbálná megérteni az érem másik oldalát, egyre inkább kijön belőle a „mérges néger”. Hailey azzal van, hogy a rendőr élete IS fontos, Starr meg 1 pillanattal később úgy állítja be, hogy Hailey szerint a rendőr élete fontosABB.
Amúgy Hailey szerintem alapjában egy gondtalan, cserfes kis csaj, aki ha mond is dolgokat, nem rosszindulatból teszi, Starr viszont gonosz rasszistának állítja be. Annak ellenére, hogy már rögtön az elején azzal van Starr, hogy utálja magát, amiért kétszínű. A film közben folyamatosan hazudik a „barátainak”. A kosárpályán, a csirkés jelenetnél Hailey még mondja is, hogy mennyire ismerik egymást, később viszont, Maya lakásán, mikor előjön ez „a rendőr élete IS fontos” dolog, ott mondja is Hailey, hogy azért nem követi már Starr-t, mert úgy érzi, nem is ismeri. Később meg hiába próbálja sokadjára visszakapni azt, akit régen a barátjának hitt, elkövet egy hibát: kimondja az igazat. Hogy Khalil díler volt, ami valljuk be, rohadtul nem egy életbiztosítás. Starr viszont nem akar szembenézni ezzel sem. Inkább bedühödik és kiengedi a benne szunnyadó gettós Starrt, fenyegetőzik a hajkefével, ezzel is bizonyítva egyébként, hogy igen, egy hajkefe is simán lehet fegyver. Egy ütés, azt temetés… :s Ez persze nem feltétlen baj, elvégre mindkettejükből a frusztráltság, a düh beszél, csak így a mézes-mázas-nyálas happy end megint hülyén jön ki, ahogy mondja, hogy az anyja azt mondta, bocsásson meg és lépjen tovább, de neeeeeem, még neki áll feljebb és még ő határolódik el. Ahelyett, hogy az lenne a vége, ha már mindenképp rózsaszín nyálat akartak, hogy belátták volna a hibáik és kibékültek volna.

Az is fura volt, hogy a rendőr nagybácsija (vagy kije) is hiába próbálta megértetni vele, hogy nem csak az a fontos, ami történt, hanem fontosak a körülmények. Meg se hallotta, csak próbált kibújni a „fehér környékes, öltönyös drogdíler” szöveggel. :s

Azt már meg sem próbálták megemlíteni, hogy mit gondol, mit csinálnak a börtönben a zsarukkal? :s

Szóval… vannak benne jó dolgok, de elég katyvasz. Elsőre a nagy átlagnak nem jön át minden üzenet, részlet, csak azt látják, hogy a gettósok ártatlanok, a zsaruk meg rohadékok. =_= Úgyhogy emiatt az eredetileg adott 5*-ot leviszem 3*-ra. Amúgy is túl van értékelve…

Aki meg köpköd a rendőrökre, az nyugodtan indulhat is, menjen el rendőrnek (valami rejtélyes oknál fogva folyton emberhiány van ott is…), azt játssza a hidegfejű igazság bajnokát azért a f*sza fizetésért. Aztán majd meglátja, milyen móka s kacagás szolgálni és védeni. Pláne, ha vannak szeretteid… :s
És ezzel nem azt mondtam, hogy nincs rossz/korrupt zsaru, hanem, hogy mindenkinek megvan a maga körülménye, a maga „élete”, amit ránézés alapján még nem fogsz ismerni.

Ja és még valami, cuki ez „a gyerekek a jövő” gondolat, kár, hogy ezelőtt elődeinknek sosem jutott eszébe… :P
Most komolyan. 2 hónap se kell és 2020-at írunk. Modern korunk embereit mégis a mai napig sötét középkori eszmék vezérlik. Ne értsen félre senki, én örülnék legjobban, ha egyik napról a másikra megjönne az emberiség jobbik esze, de hát… kinőttem már a mesékből. :/

Már le is vettem a polcról a könyvet, hogy elolvassam. :D