Emlékezzünk! zóna
10 éve, 2014. január 31-én hagyott itt minket Jancsó Miklós kétszeres Kossuth-díjas, Balázs Béla-díjas filmrendező, aki nem csak a hazai, hanem az egyetemes filmművészet legendás alakja.
Aradon, 1902. január 31-én született Jávor Pál (eredetileg: Jermann Pál Gusztáv; elhunyt: Budapest, 1959. augusztus 14.) minden idők egyik legismertebb és egyik legkedveltebb magyar színésze, az első magyar férfi filmsztár. Népszerűségét kezdetben jó megjelenésének, tucatfilmekben eljátszott erős karakterű figuráinak köszönhette. Később ismerték fel drámai tehetségét, mély jellemábrázoló képességét
Jermann Pál 53 éves városi pénztáros és Spannenberger Katalin 17 éves cselédlány szerelemgyerekeként született Aradon, a rácvárosi (rácfertályi) Kis Molnár utca 11. szám alatti házban. Szülei csak az ő születése után házasodtak össze, ezért az anyakönyvbe Spannenberger Pál Gusztáv néven jegyezték be.
A háromgyerekessé növő család nehezen élt meg, sokszor költözködtek lakbérgondok miatt, amíg édesanyjuk a Kossuth (korábbi nevén Pesti, mai nevén Holló, románul Mărășești) utcában fűszer- és gyümölcsboltot nyitott. Édesanyja az Állami Főreálba íratta, de az iskola helyett szívesebben járt az Uránia és az Apolló moziba.
Az első világháború alatt kiszökött a frontra, és leveleket kézbesített a katonáknak. Édesanyja kerestette, és hónapok múlva a tábori csendőrök szállították haza.
1918-ban az Aradi Hírlap újságíró gyakornoka volt, de kiutasíttatta magát az újdonsült Romániából, mert Dániában akart letelepedni.
A vasúti jegyét azonban Budapesten érvénytelenítették, így ottragadt, és beiratkozott a Színművészeti Akadémiára. Oklevelet már az Országos Színiegyesület színiiskolában szerzett, 1922-ben.
Először a Várszínházban, majd 1922 és 1924 között a Renaissance Színházban játszott, 1924 és 1926 között Székesfehérváron, Faragó Sándornál, 1927 és 1928-ban Szegeden. Ekkor a Magyar Színházhoz szerződött, 1929-ben fellépett a Belvárosi Színházban és a Fővárosi Operettszínházban is.
1934. július 24-én házasságot kötött Landesmann Olga, gyermekeit egyedül nevelő özvegyasszonnyal, egy zsidó iparmágnás lányával.
1930-tól 1935-ig a Vígszínház, 1935-től 1944-ig a Nemzeti Színház tagja volt. (Közben 1938-ban és 1943-ban fellépett az Erzsébetvárosi Színházban és 1944-ben a Vígszínházban is.)
1944-ben a németek Sopronkőhidára hurcolták. 1945-ben a Magyar Színházban, 1946-ban a Művész Színházban kapott egy-egy szerepet.
1946-ban Sárossy Szüle Mihály társulatával az Egyesült Államokban turnézott, 1950-ben és 1951-ben kisebb filmszerepeket kapott Hollywoodban. Az itthon ünnepelt sztár sokat szerepelt amerikai magyarok előtt nagy sikerrel, rögtönzött, szegényesen díszletezett színpadokon. Az amerikai életszakasza egészében véve azonban sikertelen volt, és honvágyát sem tudta leküzdeni.
1956-ban Izraelben vendégszerepelt, de a következő évben hazatért, először a Petőfi Színházban, majd a Jókai Színházban játszott.
Kitörő lelkesedéssel fogadták itthon, elhalmozták szerepekkel, de betegsége ekkor már egyre inkább elhatalmasodott rajta.Várkonyi Zoltán Sóbálvány című filmjében a próbafelvételek után Mohai dr. szerepét kénytelen volt átadni a már korábban hazatért Páger Antalnak. 1959-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött, ami nagy elégtétel volt számára, hiszen a háború után Major Tamás nem fogadta be a színházba. Betegsége miatt szerepet azonban már nem kapott.
A közönség tökéletes kiszolgálást kapott. Azt kapta, amit akart: ideálképet és vágyteljesülést. Akár grófot, akár mezei gazdát játszott Jávor Pál, a ruhája tökéletes szabású volt, csizmája fényes, autója és bajsza elegáns, ő maga snájdig, a legszebb nőkkel csókolózott, sokat énekelt, és akár búsongva, akár szilajul, mindig példás szakértelemmel cigányozott – írta róla Lukácsy Sándor (Filmvilág, 1987/10).
1959 augusztusában a János kórház kertjének egy félreeső zugában egy hófehér klinikai asztal mellett Jávor Pálnak utoljára húzták legkedvesebb nótáit a budapesti muzsikus cigányok. Az egykori filmsztár utolsó kívánsága volt, hogy halála előtt még egyszer mulathasson úgy, ahogyan azt éveken át tette a székesfőváros ezüst tükrös kávéházaiban, majd néhány esztendővel később az Egyesült Államok magyarlakta vidékein.
Utolsó útjára a Farkasréti temetőben tízezrek kísérték el.
(Wikipédia)
80 éve ezen a napon született Tahi Tóth László, aki több mint 50 évig szórakoztatta a nagyérdeműt főként a Vígszínházban, tévé- és játékfilmekben, sorozatokban, de az egyik legtöbbet foglalkoztatott hangjáték- és szinkronszínész is volt. Nem egy rajzfilmfigurának adta a hangját, hallhatjuk többek között a Kukori és Kotkodában, a Vízipók-Csodapókban és a Vakáción a Mézga családban. Világhírű színészeket szinkronizált, Pierre Richardnak, Dustin Hoffmannak kölcsönözte a hangját. A színészmesterségről azt tartotta, hogy a jó színész egy életen át tanul, ha kell, énekel, ha kell, táncol, és ha kell, megőrül a színpadon.
Nem nélkülözhette a Kádár-korszak filmvilága a forradalom mellett kiálló színészlegendát
Volt a színpadon Ádám, Lucifer, Mózes, Cassius és Lőrinc barát. Játszott továbbá olyan feledhetetlen filmalkotásokban, mint a Két félidő a pokolban, az Egri csillagok, az Isten hozta, őrnagy úr, a Honfoglalás, vagy A tizedes meg a többiek. A kisebb gyerekek pedig a Hupikék Törpikék Törpapájaként ismerhették a 23 évvel ezelőtt, 2001. január 18-án elhunyt színész összetéveszthetetlen hangját.
https://mult-kor.hu/nem-nelkulozhette-a-kadar-korszak-f…
https://www.youtube.com/watch…
120 éve, 1904. január 18-án született Cary Grant, Hollywood aranykorának legnagyobb sztárja.
Több mint 70 filmben szerepelt. Hitchcock egyik kedvenc színésze volt, négyszer (Gyanakvó szerelem; Forgószél; Fogjunk tolvajt; Észak-Északnyugat) is rendezte. Kétszer jelölték Oscarra, de végül csak az életművéért honorálták.
Kilenc éve, 2015. január 11-én hunyt el Anita Ekberg, Fellini több mint fél évszázada készült Az édes élet című filmjének feledhetetlen Sylviája, egy korszak szexszimbóluma. Hazájában csak egyszer, 1964-ben állt kamera elé, de összeveszett a rendezővel, így ebből a filmből is kivágták.
https://mult-kor.hu/nem-minden-filmszinesz-amerikaban-l…
https://www.youtube.com/watch…
