Vakfolt (2017) 40% 7★

A Vakfolt fiatal filmesek amatőr munkája, és hangsúlyozottan kerülve minden rosszindulatot, de ezt az amatőr szó mindkét értelmében értem. A film vitathatatlan érdeme, ami egyszerűen süt is belőle, az a lelkesedés. Inkább vizsgafilmként szabadna kezelni, mert mozis élményként nehezen lehet elfogadni a hibáit.

A kis költségvetés okozta pénzhiány szerencsére a technikai megvalósításon kevésbé, a színészi és rendezői munkán, tehát a szakmai felkészültségen viszont már egyértelműen látszik, és emiatt nehéz pozitívan nyilatkozni a filmről. A dialógusok suták, a színészek rettenetesen amatőrök, és az említett lelkesedés ezt nem tudja kompenzálni, főleg akkor, ha az ember mást vár, és nem tudja hogy vizsgafilm szerű végeredményt fog kapni.

Minden hibája ellenére, a lelkes alkotóknak szívből kívánok sikereket, bárhogy is alakul a Vakfolt megítélése, fel sose adjátok.

A színészi alakítás miatt a film nehezen élvezhető. Akad benne néhány jól elkapott pillanat, amikor az ember pár percre elhiszi, amit lát, de a film nagy részében kellemetlen volt nézni a színészi játékot – természetesen Osvárt Andrea és Kálid Artúr kivételek. Talán még Slemmer Ádám játéka volt a leghihetőbb, Réti Nórát azóta több produkcióban láttam, róla azóta kiderült, hogy jó színész lesz belőle. A vége felé a helikopteres jelenet több sebből vérzik; a legfájdalmasabb, mikor a játékhelikopterrel akarják elhitetni az emberrel, hogy igazit lát….. Klassszikus akciófilm-elemekkel dolgozik: akció közben poénkodó barátok, szerelmi szál, családi dráma. Az alapsztori jó, nagyon kreatív, szerintem bármelyik akciófilm sztorival felveszi a versenyt – ha a film készítőit megkeresik, hogy adják el a sztorit nekik, ne gondolkodjanak rajta: profibb színészi gárdával és utómunkával jó film lehet belőle.

A beharangozója óta meg szerettem volna nézni, és bár nagyon sok negatív kritikát olvastam róla, ennek ellenére rettentően szerettem volna szeretni. De nem ment. Sajnos nem lehet szemet hunyni a csapnivaló színészi munkán. Nem is a mimika idegesítő, sokkal inkább a helytelen hangsúlyozás, az életidegen beszédhangok. Egyedül csak akkor volt hiteles, amikor ketten egyszerre üvöltöttek, amúgy rém borzalmas volt. Aki ismeri a tévében évek óta futó borzalmas doku-reality-ket, na, azok ehhez képest Oscar-díjas alakításoknak számítanak.
A zöld hátteres jelenetek nagyon gagyik voltak, bár azt hiszem, egy amatőr munka esetében ettől eltekinthetünk. A sztori számomra egyáltalán nem tetszett, függetlenül a megvalósítás milyenségétől.

Aki kíváncsi rá, a rendező ingyen elérhetővé tette saját csatornáján:
https://youtu.be/d3OkAEPLoz4