Ritmusszekció (2020) 55% 35★

Hát ez egy nagyon szánalmas film lett, teljesen lehangoló, unalmas, és végig annyira lapos. Mire kezdene beindulni a film, már a végefelé jár a sztori. :/ A szereplők pocsékok, egytől egyig, és még Blake Lively és Jude Law karakterei is totál kiakasztó, egyáltalán nem győztek meg. Kész idő pocsékolás ezt végig nézni, mert jóformán semmi értelme.

Gondolom a könyv sokkal jobb… Ugye? Légyszi!

Játék mellé kellett valami háttérzajnak.
Jól választottam.
Bár még így se volt egy nagy durranás.
Viszont jót nevettem az elképzelésen, hogy a drogos csajból pár nap alatt Jane Bond-ot faragott a fickó. :D
+ hogy később, már totál kiképezve mikor üldözött valakit, lassabban futott, mint az elején kiképzés közben, mikor jött le a szerről… X,)
De a legjobban azon nevettem, mikor X megmérgezte Y-t és kérdezte tőle, hogy … nem is tudom, milyen… a méreg? Vagy haldokolni… na csak elképzeltem, hogy Y meg haldoklás közben röhögve válaszol X-nek, hogy: ó, nagyon jó, kérek mééég! X,DDD

De szörnyű film volt ez! én nem értem Blake Lively és Jude Law hogy a viharba vállalhatta el EZT! Bevallom beletekergettem, mert ezt egyszerűen nem lehet végignézni egyhuzamban! A történet csapnivaló, a színészi játék is rettenetes. Egyszerűen nem értem miért született meg ez a film. Már értem a „legrosszabb mozis nyitás” címet…

Depis hangulatú bosszúfilm, ahol a főhős nem egy alfa gyilkológép, aki végighenteli az ellenfeleit, hanem egy egyszerű diáklány, egy repülőgépszerencsétlenségben elveszíti a teljes családját. Éltanulóból lecsúszott drogos-prosti lesz belőle a történtek után, egészen addig, amíg rá nem talál egy újságíró, és el nem mondja neki, hogy a gép nem balesetet szenvedett, hanem terroristák robbantották fel. A fickó egy ex-MI-6-es segítségével kikutatta az elkövetőket, akik ma is szabadon járhatnak Londonban. Fel akarja tárni az igazságot, leleplezni, hogy a hatóságok nem tettek semmit, pedig ők is tudták kik a terroristák. Aztán egyszer csak meggyilkolják, a fiatal diáklány/drogos/prosti pedig felkutatja az újságíró MI-6-es forrását, és rábírja, hogy képezze ki, hogy majd ő végezhessen a gonosz gyilkosokkal. Felveszi egy korábbi bérgyilkos személyazonosságát, és a gonosz gyilkosok nyomába ered. A szálak a CIA-hoz vezetnek…

A film rettentően lehangoló, rossz nézni: Blake Lively itt most nem bombanőként tetszeleg, hanem egy megkínzott, sápadt, alultáplált drogosként igyekszik túlélni, és szuper-asszasszin sem lesz belőle sosem. Tehát messze áll a tipikus akciófilmes hősnőktől. Hibát hibára halmoz, észreveszik osonás közben, képtelen meghúzni a ravaszt, amikor kell. Egyszerű verekedésekben is rendre alulmarad, mert a karaktere nem erre született. Érdekes viszont a karakter fejlődési íve, hogy a belső küzdelmeitől hajtva mégis keresztülnyomja magát az akadályokon és rátalál a saját ritmusára.

Őszintén szólva már csak azért is kíváncsi voltam, mert olyan sok volt a negatív kritika a filmen. Nos nem igazán tapasztaltam sem azt a sok mínuszt, amit írtak róla. Egy film. Semmi különös. Se túl jó, se túl rossz. Olyan semmilyen sem. Valami Bondos hasonlattal próbálták meghajtani az eladásokat, de semmi köze a Bond filmekhez. Viszont a legtöbb klasszikus kémkönyv/kémfilm is ugyanilyen lassú, alapos, gondolkodó, precíz, néha drámai, így nem lepett meg túlságosan, hogy az alkotók ebbe az irányba indultunk el. Szerintem az ütemmel sem volt semmi baj. Egynek elment, de lekötni nem tudott sajnos.