Pillangó-hatás (Pillangó-hatás 1.) (2004) 82% 394★

Ez egy jó film! Szívesen néztem újra, mert elég régen láttam ahhoz, hogy alig emlékezzek rá, csak a főbb dolgokra. Érdekes ez a belenyúlkálás az élet eseményeibe, – sokszor egy apró döntés tényleg más irányba viheti az életünket… és mennyi alternatív változata lehet.
Csak nem emlékeztem, hogy Ashton Kutchernek ilyen bamba feje van néha. Mondjuk rásegített a szerep, mert a vége jelenetben meg egész jól nézett ki.
Meg kellene néznem az alternatív befejezéseket is…

Sokadszorra nézve is nagy hatással volt rám. Ilyen egy igazán jó film <3

Sosem voltam oda a kis nyálas fejecskéjéért – kellett neki jó pár év, mire megért annyira, hogy értékelni tudjam a színészi játékát (is) –, de ebben a filmben nagyon fájt a szívem Kutcherért!
A film zseniális, bonyolult és természetesen mindenki utálja körülöttem.

Volt egy időszak, amikor nagyon sok filmet néztem meg. A Pillangó-hatás előtti napon pont a Hetedik volt terítéken. Ezt csak azért írom, mert ebben filmben van egy olyan jelenet, mikor a szereplők moziba mennek. És vajon mit adnak éppen? Igen, a Hetediket. És nem egy ilyen filmes összecsengés volt, meg időnként ma is bele-belefutok ilyenekbe. Annak tükrében egyébként félelmetes is a fenti eset, hogy ez a film is jól példázza, hogy minden mindennel összefügg. Erős film, kár lenne bárkinek is kihagynia.

Amikor ez megjelent (húsz éve már :D) jópárszor megnéztem, egyik kedvencem volt a „csavaros története” miatt, de egész emészthetőnek véltem. Húsz évvel később, a mai filmekhez képest, egy nagyságrenddel hatásosabb, kifejezetten sokkoló és egyébként nagyon jól összerakott filmként hat. Nem volt egyszerű spoiler összerakni. Egy-két (helyenkénti) gyengébb alakítás és néhány, a sztoriban tátongó lyuk közötti lavírozás mellett, szerintem nem okoz csalódást, ajánlott film. Csak ne a magyar szinkronnal…

Érdekes film tartalmilag és képileg is. Ashton Kutcher eddig nem tett rám különösebben nagy benyomást, de ebben nagyon tetszett.

Úúúúú de tetszett ez az ötlet!És Ashton is:)

Hogy ez mennyire szétszed… Régen felületesen értettem, tiszta volt a cselekmény, de most úgy beleborultam, hogy nem túlzás azt mondani, felzaklatott.
Egy sor jut szembe Adytól:

„A sors kegyetlen zsarnokunk.”

Akinek ezzel az idézettel nem jött át a lényeg, az semmit sem értett meg a filmből. Mestermű. Két lélek az mindig két élet marad, sosem egy; ezt szörnyű feldolgozni. Fáj.

Hát ez kínszenvedés volt. Valahogy nagy ripacskodásként jött át az egész. Ashton sajnálom de még mindig allergiás vagyok rád.

Ez megint egy olyan film, ami annak idején, mikor láttam, teljesen a hatalmába kerített. Már eleve az elmélet, ami alapján készült, nagyon megfogott. A film végtelenül nyomasztóra sikeredett, de valahogy emiatt van az emberben egy olyan „néznem kell” érzés. Se Kutchert, se Amy Smartot nem bírom, kifejezetten antipatikus figurák, mégis valahogy teljesen illettek a történethez.
Olvastam egyszer, hogy 4 alternatív befejezést csináltak a filmnek, leírom őket a Tudtad-e zónában. :)