Őrjárat az égen (1970–1970) 60% 3★

A szocialista Top Gun – mert ha lett volna szocialista Top Gun, szükségszerűen nem nézhetett volna ki máshogy, nem szólhatott volna másról, és nem is lőhettek volna benne máshogy bakot, mint itt. Ezt a megállapítást egyébként nem (nem csak) a két produkció közötti ordító hasonlóságokból kiindulva mondom, hanem a főleg a kilencvenes évekből származó nyugat-európai repülős produkciókra visszagondolva. Volt ilyenje emlékeim szerint az amerikaiaknak, több is, de a németek is prezentáltak egy rövid életű szériát, amiben Panavia Tornadókon repkedtek a legények – régen volt, de szerintem az is tökéletesen pont ugyanaz volt, mint az Őrjárat az égen.

A legfőbb probléma, amire nagyon hamar ráébredhetett a magyar stáb is, hogy a katonai repülésről sorozatot forgatni nem nagyon lehet. A „díszlet”, a cselekménynek otthont adó világ drága és nehezen formálható, még akkor is, ha a produkció mögött teljes mellszélességgel ott áll a teljes magyar légierő, egyébként pedig a hidegháborús érában vadászpilótának lenni talán csak leheletnyivel lehetett izgalmasabb, mint manapság (érzésem szerint a kor pilótái talán egy picit még közelebb állhattak a nyakba tekert sállal repülő, a technikát inkább küszködve megzabolázni próbáló századelős légjárókhoz, mint napjaink számítógépes közegében szocializált szakijaihoz). Mert hát nincs háború, hála égnek, de még csak kiküldetés, vagy valódi forró helyzet sem, hacsak véletlenül a rádióforgalmazásban le nem áll a hajtóműve egy orosz kollégának. Hogy lehet erről a nemhogy filmet, sorozatot forgatni?
Hát úgy, hogy a cselekményben az idő múlásával feltűnik minden, de tényleg mindenféle külsős konfliktus, amik először átvezetőket adnak majd a repüléshez, majd később helyet cserélve ezekhez biztosít átvezetőket maga a repülés. Ennek következtében az Őrjárat az égen rendkívül ambivalens belső fejlődési utat jár be: első része kellemes, de nagyon erősen propagandisztikus ifjúsági film, amiben a később legendává váló ifjú színészek még csak nem is igazán tudják meggyőzni a nézőt. A második epizód talán a legjobb, itt néhány rendkívül ötletes és eltalált kamerabeállás esztétikai, a tanár-diák, diák-diák, tanár-tanár konfliktus szellemi értelemben lövi csúcsra a sorozatot. A harmadik rész már érezhetően erőlködik, hogy valid konfliktushelyzetet mutasson be, a negyedik pedig teljes mellélövés – ma úgy mondanánk, ez a pilot epizódja egy sosem elkészülő Őrjárat az égen spin-offnak, amiben már régen nem az a fontos, izgalmas, érdekes, mint az első részekben. Ennek megfelelően ez a mélypont, egy egyáltalán nem jó, nagyon rosszul öregedő kémhistória, amiről nem is tudja ma már eldönteni az ember, alibi kiszenvedés-e a forgatókönyvírók részéről, vagy valaki a stáb/légierő/párt berkeiben úgy vélte, erre komolyan és tényleg szükség van, hogy kiteljesedjen a kép.
Mindemellett a sorozat technikai kivitelezése szerintem rendben van, sőt, nem számítva a tagadhatatlan különbségeket színes és fekete-fehér film, Hollywood és a Magyar Televízió között, alapvetően partiban van a Top Gun színvonalával. A színészek névsora szokás szerint elképesztő, mégsem érzem azt, hogy mindenki kihozná magából a maximumot, ezen a téren az Őrjárat… furcsán teljesít, főleg a fiatalemberek mintha megszeppentek volna az első két epizód forgatása alatt. A kreatív háttér, mint írtam, szükségszerűen ugyanaz, mint a Top Gun: rivalizálás, kakaskodás, pedantéria és valódi emberi érzelmek összecsapása, szerelem, nagy érzések, csalódások és tragédiák. Sajnos nem minden epizódban megfelelő arányban és minőségben.

Gyakran megfordult a fejemben az elmúlt bő fél évben, hogy a szocializmusban gyártott magyar sorozatok nagyobb szent tehenek, mint némelyik kultfilmünk: nos, erre az Őrjárat az égen bizony erősen rácáfol, még annak ellenére is, hogy egy-egy kritikai oldalon igen magas százalékokkal fut. Egészében véve rá mintha a feledés jótékony leple borult volna az évtizedek során, és bár ezt nem a kora, főleg nem a korához képest feldolgozott extravagáns témája okozta, hanem a koncepció összeegyeztethetetlensége a televíziós sorozatok világával.
Ha nem gyűlölném az efféle projekteket, mondanám, hogy lelkes rajongók összevághatnának belőle egy tisztességes másfél-kétórás repülős mozit. A magyar Top Gunt.